L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyek az utak mentén (Somorja-Komárom, 2013)
2. Haláljekel - halálhelyjelek. Kutatástörténeti áttekintés és kitekintés
50 Haláljelek - halálhelyjelek. Kutatástörténeti áttekintés és kitekintés Egy négytagú család közös halálhelyjele Prachatice (Csehország) közelében (L. Juhász Ilona felvételei, 2003) Elsősorban pedagógiai célzattal valósult meg egy kutatás, amelyet Henning Schröder evangélikus lelkész végzett diákjaival a németországi Rodenbachban. Közösen dokumentálták és kutatták a településen és környékén található halálhelyjeleket. Beszélgetéseket folytattak az áldozatok családtagjaival, hogy megtudják, hogyan élték meg a tragédiát, szerettük elvesztését, és mi motiválta őket a halálhelyjelek állítására. A kutatás eredményeit prezentáló ismeretterjesztő kiadványban egyebek közt szó esik az autópálya-kápolnákról is (Schröder 2012). A közlekedési balesetek áldozatainak állított emlékjelek elnevezését illetően nem alakult ki egységes szakterminológia. A német szakirodalomban például több kifejezés is használatos. Konrad Köstlin, aki a német nyelvterületen elsőként publikált e témában, a Totengedenken am Strassenrand kifejezést használta, amelynek magyar megfelelőjét „út menti halálemlékjelek”-re fordíthatnánk (Köstlin 1992; Köstilin 2001; Scharfe 1989), s ugyancsak használatos a Todeszeichen is, melynek jelentése „haláljelek”. Christine Aka a témáról írt összefoglaló kötetében a „baleseti kereszt” (Unfallkreuz) kifejezést használja, s csupán a kereszt formájú haláljelekkel foglalkozik (Aka 2007). A halálos tragédiák, balesetek helyszínének megjelölésére a Gedächtnisort (emlékhely) és az Erinnerungsort szavakat is használja, lényegében mindkettő jelentése emlékhely (Aka 2007, 20.) jKfeí6*ívnt!efta * 19.7Í1995 ÇKIdrta Jfuçliouà *3.S. 1988 Milena Muchoui *3lp.î966 Muostaa Mucha *Z7.*m3
