Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Magyar anyanyelvi nevelés

A magyar lingvicizmus és ami körülveszi 6.9.7. A standard magyart meg lehet tanulni, nem kell hozzá nagy erőfeszítés. Vagyis: a gondatlan beszéd a gondatlan emberek sajátja, a nemstandard beszélők megtanulhatnák a standard beszédet, ha nem lennének olyan lusták, s ha az iskola jobban végezné a dolgát. Ilyen egy­szerű lenne ez a kérdés? Molnár (1994: 48) szerint a szombathelyi főis­kolások nyelvhasználatában „az irodalmi, köznyelvi norma 100%-ához mérve mindössze 9,19%-ban érvényesül a hosszú időtartam” a felső nyelvállású hosszú magánhangzók esetében, vagyis 10 /', ú vagy ű közül 9-et röviden ejtenek. Fentebb (a 6.7. pont végén) azt is láttuk, hogy ha a (nVk), a (t-végű igék kijelentő módja) és az (e) változóinkat vesszük szem­ügyre, azt találjuk, hogy • mindegyiknek van erősen stigmatizált változata, • ezek a változatok természetesek abból a szempontból, hogy meg­felelnek a magyar grammatika nem előíró szabályainak, • standard változataik megtanulása iskoláskorban vagy később nagy erőfeszítést igényel, • standard változataik használata a nemstandard alapnyelvű beszé­lőktől állandó figyelmet kíván, • az iskolázottsági mobilitás csak korlátozott mértékben tudja kiik­tatni a stigmatizált változatokat. 6.9.8. A standardot beszélő nyelvészek, amikor a nem standard beszé­lők jogait védelmezik, képmutatók, hisz ők nem suksükölnek, vagyis nem vállalnak közösséget a megbélyegzettekkel. Ezzel az elvárással logikai baj van. A cigányokkal való esetleges szolidaritásunkból az is következik, hogy változtassunk bőrszínt? Netán a heteroszexuálisok változzanak ho­moszexuálissá, ha szolidárisak a homoszexuálisokkal? A „képmutatás vádja” mögött az a feltételezés is megbúvik, hogy a vernakuláris nyelv­­változattól sokkal könnyebb megszabadulni, mint a bőrszíntől. Ez azon­ban nincs mindig így (lásd az előző, 6.9.7. pontot), a feltételezés alapta­lan. A vernakuláristól eltérő új nyelvváltozat megtanulása az iskoláskor­ban vagy később sokszor nagy nehézségeket okoz, egy új nyelvváltozat sikeres elsajátítása gyakran több generációs feladat (lásd a 6.5. pontot). 6.10. A lingvicizmust körülvevő „jogos” döbbenet A magyar nyelvművelők közül többen „szent felháborodással” olvasták/ol­­vassák a fentiekhez hasonló vagy azokkal azonos gondolatokat. A Sándor 85

Next

/
Thumbnails
Contents