Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Magyar anyanyelvi nevelés
Magyar anyanyelvi nevelés vényesülnek (nincs angol nyelvi akadémia, de van például oxfordi szótár). A legtöbb európai társadalomban a presztízs-alapú helyesség támogatja az előíró helyességet és a textuális helyességet. Az arabban, héberben és izlandiban azonban a „nyelvi helyesség" és a társadalmi osztály nem jár együtt, ezért ezekben a nyelvekben előfordul, hogy a társadalmi elit a nyelvileg „helytelen" alakokat használja. (Ilyesmi, például Angliában, hallatlan dolog lenne.) Ebből következik, hogy a nyelvi előíró szabályok nem játszanak szerepet a társadalmi diszkrimináció létrehozásában és fenntartásában. Myhill azt állítja, hogy csak a presztízs-alapú helyességről állítható, hogy óhatatlanul diszkriminációhoz vezet; az előíró helyesség csak akkor diszkriminatív, ha a presztízs-alapú helyességet támogatja. Ha azonban az előíró nyelvi helyesség utánozza a társadalmi elit nyelvi szabályait, akkor hivatalosan legitimálja a társadalmi előítéleteket. A legtöbb európai társadalomban, így a magyarban is, ez a helyzet. Ezt könnyű bebizonyítani, például azzal, hogy megnézzük az MNSZV-ben a szélső foglalkozási csoportok nyelvi ítéleteit (lásd a 3. ábrát). Mindig az a helyzet, hogy a mi társadalmi elitünk tagjai sokkal kisebb arányban ítélik helyesnek a nyelvművelők szerint helytelen mondatokat, mint a foglalkozási skála alján levők. 3. ábra. Két szélső foglalkozási csoport hatása 6 nemstandard és egy standard változat megítélésére. 76
