Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Nyelvi jogok, nyelvpolitika 16.4. Egymást kioltó akciók Nemzetstratégia hiján nyelvstratégiánk sincs, ellentétben például a franciákkal (Oakes 2002), észtekkel (Development Strategy...) és sok más európai nemzettel. A nyelvpolitika összetett dolog, komplex tervezést kíván, amiben nemcsak oktatási és nyelvi szakértőknek, hanem gazdasági, jogi, politikai stb. tényezőknek is részt kell vállalniuk. Ennek hiányában a különféle nyelvpolitikai akciók könnyen kioltják egymást. Például: az 1990-es években egy budapesti oktatási minisztériumi tisztviselő azzal büszkélkedett, hogy 1 millió forinttal támogatták a határon túli magyar iskolaügyet, mivel ezt az összeget a lónyai általános iskolának adták, ahol kárpátaljai (bótrágyi) gyermekek is tanulnak. Csakhogy a lónyai iskolába járó bótrágyi gyerekek miatt kiürült a bótrágyi elemi iskola, olyannyira, hogy a bótrágyi tanító is átjárt Lónyára, ott tanította a bótrágyi gyerekeket. Lónyán a gyerekhiányt kárpátaljai gyerekekkel pótolták, magyar állami támogatással gyengítették a bótrágyi magyar tannyelvű iskolát, s eközben a politikusok a szülőföldi anyanyelvi iskolák nemzetstratégiai jelentőségéről szónokoltak vég nélkül. Időnként a sajtó is hírt adott ezekről az anomáliákról, például így: „Az oktatási tárca nem javasolja a határon túliak korlátlan felvételét" (Magyar Hírlap, 2000. június 14., 3. lap), „Érdekellentétben a hazai oktatási rendszer és a külpolitika” (Népszabadság, 2002. október 19., 3. lap). Salat Levente a Sapientia Egyetem és a Babe§-Bolyai Tudományegyetem egymást gyengítő konkurenciája kapcsán „a nem elég körültekintő nemzetpolitikai tervezés”-ről szólt néhány éve,4 Hushegyi Gábor (2004b) a komplementaritást ésszerűnek, a duplicitást (pl. magyar szak indítását Révkomáromban, amikor Pozsonyban és Nyitrán az ilyen képzésnek sok évtizedes hagyománya van) viszont pazarlásnak nevezte. Ennek a pazarló párhuzamos képzésnek legújabb példája a beregszászi magyar főiskolának konkurenciát jelentő ungvári magyar tannyelvű kar létrehozása, finanszírozása. Konkurens intézményeket hoztak létre, mindegyikben kevés a diák, vannak oktatók, akik két helyen is tanítanak s gyakorlatilag a magyar állam fizeti a bérüket, a magyar nyelven tanulható szakok száma azonban csupán eggyel nőtt (a fizikával), de ez az egyetlen szak sok millió forintjába kerül Magyarországnak. 4 Konkurens víziók a BBTE-n. Erdélyi Riport, 2004. július 22. 186
