Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
A focihoz és a pedagógiához mindenki ért, a nyelvhez még a politikus is A külső szemlélő talán eltűnődik, meg is lepődik azon, hogy az RMDSZ-ben nem mutatkozott különösebb érdeklődés Szilágyi törvénytervezete iránt. Többek között azért sem, mert a bűvös „autonómia” szó elő sem fordult a szövegében, ami egyes politikusokat arra indított, hogy a tervezetet „autonómia-ellenesnek” bélyegezzék (Szilágyi 2003c: 661). Az egykor politizáló nyelvész rezignáltan írja tervezetének utóéletéről, hogy „szakmai körökben, ahol csak eddig előkerült - Budapesten, Szencen, Helsinkiben, Rigában, Amerikában - mindenütt odafigyeltek rá. Egyvalakit nem tudott csak igazán érdekelni, azt, aki számára pedig készült: az RMDSZ-t. Mert ott ilyen dolgokban általában sokkal fontosabb volt az, hogy kinek a javaslatát kell támogatni, és kiét nem, mint az, hogy mit is tudunk hát azzal a javaslattal megoldani” (Szilágyi 2003c: 664). Mert hát - teszem hozzá, Szilágyitól szerzett bölcsességemmel - a politikust más érdekli: nem az, hogy miként lehet egy problémát megoldani. Néha még a világhír se érdekli. Az RMDSZ politikusai azt sem értették meg, hogy ha elfogadtatják a bukaresti parlamentben a Szilágyi-törvényt - és ez nem irreális feltételezés, aki nem hiszi, olvassa el Szilágyi 2003c-t! - akkor „az egész világon lőttek a finn modell dicsőségének, mert attól kezdve mindenki csak a román modellt fogja emlegetni.” 16.3. Angoltanulás Magyarországon - alanyi jogon A nyelvpolitikának része az idegennyelv-tanulás is, pontosabban az, hogy mikor milyen idegen nyelveket tanulnak/tanítanak a közoktatásban résztvevők. Az elmúlt 60 évben az angoltanítás Magyarországon egyik végletből a másikba esett. 1949-ben az egyetemi angoltanárokat, például Országh László professzort, egy magas helyről küldött illetékes arra utasította, hogy úgy tanítsák az angolt, hogy hallgatóik gyűlöljék meg az e nyelvet használó kapitalista államokat (Országh 1972/2007: 538). Az angolt száműzték az egyetemekről s a közoktatásból, majd 1957 után újra engedélyezték korlátozott mértékű tanítását. A rendszerváltáskor megszüntették a kötelező orosztanítást és a közoktatásban is nagy teret nyert az angol tanítása. Idősebb Bush amerikai elnök, amikor a Békehadtestet (Peace Corps) Magyarországra küldte angolt tanítani, búcsúbeszédében az angol nyelvet a haladás kulcsaként, a kelet-közép-európai demokrácia zálogaként és persze a népek közti barátság meg a kereskedelem előmozdítójaként festette le (Crawford 1992: 206). Ugyanakkor a brit külügyminiszter 1990 májusában azt a bejelentést tette, hogy Nagy-183
