Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Nyelvi jogok, nyelvpolitika 16.1. A politikusok eleget tudnak a nyelvről, nem kérdeznek meg nyelvész szakértőket A politikus normális ember, miként a hentes, a zeneszerző, a korcsolyabajnok vagy az ügyvéd is - a szónak abban az értelmében, hogy normális ember az, aki nem szerzett egyetemi diplomát nyelvészetből. Aki szerzett ilyen diplomát, annak szaktudása óhatatlanul befolyásolja a nyelvi kérdésekben kialakított álláspontját, s ebben eltér a normális (nem szakképzett nyelvész) emberektől. Ennek a normalitásnak azonban van egy veszélyes következménye: a normális emberek, mivel mind tudnak beszélni, sokan több nyelven is, azt hiszik, minden lényeges tudnivalót tudnak, amit a nyelvvel (nyelvekkel) kapcsolatban tudni érdemes. Szakértőkre nincs szükségük, ők maguk is azok. Normális esetben egy ügyvédnek vagy hentesnek nem jut eszébe, hogy például orvosi vagy mérnöki szaktudást igénylő kérdésekben vitába szálljon egy orvossal vagy mérnökkel, de a normális emberek nyelvi kérdésekben gátlástalanul nyilatkoznak, cselekednek, döntenek. A „józan észre” apellálnak, s mivel mindenki olyan, mint ők (kivéve az észrevehetetlen számú és hangú nyelvészt), tetteik irracionális, sokszor kártékony jellegét senki nem veszi észre. íme három példa. Amikor a magyar parlamentben 2001-ben megszavazták „A gazdasági reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről” szóló törvényt, a politikusok (és az őket segítő nyelvművelők) egy tévhitre alapozták a jogszabályt, nevezetesen arra, hogy meg lehet állapítani egy szóról, hogy az a magyarban „meghonosodott idegen nyelvű kifejezésbe vagy nem. Ha ugyanis az, akkor nem kell a reklámokban s egyebütt feltüntetni a magyar megfelelőjét, de ha nem az, fel kell tüntetni. Bárczi Géza egyetemi tankönyvéből évtizedek óta tudhatja mindenki, hogy „A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni" (1958: 45). Tehát tudományos objektivitással nem lehet megállapítani, hogy például a MÓL kutakon látható shop szó magyar szó-e. A törvény megszavazását megelőző vitákban a tervezetet kritizáló nyelvészek hiába nyilatkozták ezt a Magyar Narancs, a Népszabadság és a Heti Világgazdaság hasábjain, a politikusok megszavazták az önkényes alkalmazásoknak tág teret nyitó jogszabályt, esetenként azzal nyugtatva magukat, hogy vitás esetekben majd a nyelvészek döntenek. Jól illusztrálta a magyar parlament 2001-ben is azt a tételt, hogy nyelvi kérdésekben a tények nem számítanak. 180