Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Nyelvi jogok, nyelvpolitika cídium az oktatásban. Pedagógiai szakkifejezéssel az átirányító oktatást tették kötelezővé az őshonos nyelvi kisebbségek számára is, ennek fő célja a nyelvi asszimiláció. Gyakran részesítik átirányító oktatásban az Egyesült Államokba bevándorló kisebbségeket is, és ez az a „kétnyelvű” oktatási modell, amit a Világbank támogatott például 1992-ben Dél-Afrikában (szemben a nyelvi jogi szempontból sokkalta kívánatosabb hozzáadó, anyanyelv-erősítő programokkal), lásd Phillipson (2009a). A mai Szlovákiában nemigen találunk példát arra, hogy az oktatást az erőszakos nyelvi asszimiláció szolgálatába állítják. Az igaz, hogy a (cseh)szlovák állam évtizedek óta módszeresen és következetesen lingvicista politikát folytat, s az is kétségtelen, hogy az 1995-ös szlovák államnyelvtörvény lingvicista volt, mai „javított” változata szintén az. Az államilag támogatott lingvicizmus12 2006 óta újból virul Szlovákiában. Ennek egyik következménye a sok közül a szlovákiai magyaroknak a szlovákokénál alacsonyabb iskolázottsága: a 2001-es népszámlálási adatok szerint alapfokú végzettséggel rendelkezett a szlovákok 19,7%-a de a magyarok 30,5 %-a, felsőfokú (egyetemi és főiskolai) végzettsége volt a szlovákok 8,2%-ának de a magyarok 4,5%-ának (Gyurgyík 2006: 54). Magyarul ez azt jelenti, hogy a szlovák állam úgy van berendezve, hogy részben a kisebbségek finanszírozzák a többség oktatását is. Mivel magyarok és szlovákok egyformán fizetnek adót Szlovákiában, de a magyarok lényegesen iskolázatlanabbak, a diszkriminált kisebbség fizeti a domináns többség magasabb iskolázottságának költségeit. így van ez egyébként Romániában, Szerbiában, s persze Magyarországon is. Noha arra nemigen találunk példát, hogy egy felvidéki településen a 21. században a magyar szülőket megfosztották volna a tannyelvválasztás lehetőségétől, vagyis hogy egy magyar iskolát bezártak volna, minek következtében a magyar gyerekek immár csak szlovák tannyelvű iskolába járhatnának, arra sok példa van, hogy a magyarok nem érvényesítik meglevő nyelvi jogaikat. A felvidéki magyarok számottevő része nem él a magyar anyanyelvi oktatás jogával és lehetőségével: közismert, hogy a magyar szülők körülbelül egynegyede szlovák tannyelvű iskolába íratja gyermekét „s ezt a szlovákoktól átvett érvrendszerrel indokolja” (Lampl 2008: 118), vagyis: nem jó, ha magyar iskolába jár a gyerek, mert akkor nem tanul meg szlovákul és nem fog tudni érvényesülni. Erdélyben is ha-12 A lingvicizmus a rasszizmus, szexizmus stb. analógiájára alkotott szakkifejezés, nyelvi alapon meghatározott embercsoportok közötti diszkriminációt jelent. 174
