Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Nelvi jogok, nyelvpolitika

Nyelvi genocídium az oktatásban a Kárpát-medencében

sonló a helyzet, Sorbán Angella (2000) tanulmánya arra is fényt derített, hogy a román tannyelvű általános iskolába járó magyar vagy vegyes családból származó gyermekek egyharmada magyar nyelven kezdte a tanulást (óvoda, I—IV. osztály), majd ez után íratták át szüleik őket román tagozatra. Kárpátalján is több helyen (pl. Nagydobrony, Verbőc) előfordul, hogy a korábban magyar tannyelvű iskolában a helyi magyar szülők kérvényei alapján indítanak a magyar mellett ukrán tannyelvű osztályt is.1^ Fontos megjegyeznünk, hogy emberi jogi szempontból nem találhatunk semmilyen kivetnivalót abban, hogy például a dunaszerdahelyi magyarok jelentős része asszimilációs pályára állítja óvodás korú gyermekeit, amint ezt az 1. ábra mutatja:

1. ábra: A dunaszerdahelyi lakosság nemzetiségi megoszlása, valamint az ottani óvodások megoszlása anyanyelv és tannyelv szerint13 14

A lakosság nemzetiségi aránya, az óvodások anyanyelvi és tannyelvi megoszlása Dunaszerdahelyen (forrás: Új Szó, 2008. szeptember 24.)

lakosság 2001-ben óvodások anyanyelve óvodások tannyelve 2007/2008-ban 2008-ban

13 Csernicskó István személyes közlése, 2009. augusztus 5.

14 „Csökken a magyar ovisok száma”, Új Szó, 2008. szeptember 24.

175