Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Nyelvi genoci'dium az oktatásban a Kárpát-medencében Amikor a kárpátaljai Fancsika magyar tannyelvű iskoláját 1970-ben bezárták, akkor nyelvi genocídiumot hajtottak végre az oktatásban. Az 1990-es években a szerb oktatás „ésszerűsítése” Nagybecskereken megtizedelte a magyar általános iskolai és középiskolai tagozatokat, a román és szlovák tannyelvű tanítást pedig megszüntette.* 11 A kisebbségi tagozatok „ésszerűsítéséről” szóló 1990. évi szerb törvény és annak végrehajtói nyelvi genocídiumot követtek el. Az állami oktatási rendszernek nyelvi genocídium végrehajtására történő használatában azonban ma térségünkben kétségtelenül Ukrajna jár élen. Pedagógiai szempontból kulcsfontossága van a hozzáadó és a felcserélő nyelvtanításnak. Amikor egy második nyelvet (vagyis: nem-anyanyelvet) oly módon tanítanak valakinek, hogy ennek következtében az anyanyelv tudása és használata nem sérül, de a második nyelv elsajátítása következtében az illető nyelvi repertoárja bővül, akkor hozzáadó nyelvtanítás zajlik. Amikor a második nyelv tanítása az első nyelv (=anyanyelv) kárára történik, akkor felcserélő nyelvtanítás zajlik. Erre az egyik legújabb példát Ukrajnában látjuk, ahol az oktatási tárca vezetőjének, Ivan Vakarcsuknak 2008. május 26-án kiadott 461. számú rendelete hatályba helyezte a nemzetiségi iskolák számára az ukrán nyelv oktatásának javítása céljából kidolgozott ágazati programot, mely a 2008-2011. közötti évekre érvényes. A cselekvési terv alapján 2008. szeptember 1-től a nemzetiségi nyelven oktató iskolák 5. osztályaiban Ukrajna történetét két nyelven kell oktatni: anyanyelven, illetve ukránul (a fakultatív órák terhére). A 6. osztályban (2009. szeptember 1-től) már csak ukrán nyelven kell oktatni ezt a tárgyat. A 6. osztályban a földrajzot kell két nyelven oktatni, a 7.-ben a matematikát, majd a következő osztályban teljesen át kell állni ezen tantárgyak államnyelven történő oktatására (lásd Csernicskó 2009b). Amint Csernicskó (2009b: 39) megállapítja: „Ukrajna [...] a mai nemzetiségi és nyelvi sokszínűség helyett inkább a nemzetiségi szempontból színes, ámde nyelvileg homogén (mégpedig ukrán egynyelvű) állam modelljét tekinti mintának. A szovjet internacionalizmus köntösébe bújtatott oroszosítás után az álcázott ukránosítás következik.” Ami ma Ukrajnában zajlik, nem más, mint az államilag szervezett nyelvi geno-10 2001-ben Fancsika 2059 lakosából 770 volt magyar nemzetiségű. A magyar nyelvet 1991-től kezdték újra tanítani a faluban - fakultációként, az ukrán tannyelvű iskolában (lásd Karmacsi 2009). 11 Lásd „Magyar osztályok (újra) vannak’’..., Magyar Szó, 2009. január 24. 173
