Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Nelvi jogok, nyelvpolitika
Nyelvi jogok, nyelvpolitika ró viszonyban levőnek képzeli.® Amikor a siket gyermeknek megtiltják (megakadályozzák) a jelnyelv használatát, akkor nem az anyanyelv használatához fűződő jogától, hanem bármely nyelv (a nyelv) használatához fűződő jogától fosztják meg! A ma hatályos közoktatási irányelvekben a „4.3.3. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél” részben a jelnyelv „oktatása a 7. évfolyamtól kezdve valamennyi tanuló számára kívánatos.’’7 Ha feltételezzük - hatalmas jóhiszeműséggel -, hogy ezt a szöveget nem a siketek megnyomorítására írták bele a NAT-ba, akkor csak a szövegezők és hatályba léptetők végtelen tudatlanságával magyarázhatjuk azt, hogy a 7. osztálytól, tehát 12-13 éves kortól tartják csak kívánatosnak a jelnyelv oktatását. Hosszú lenne felsorolni azt a magyar szakirodalmi listát, amiből mindenki megtudhatja, hogy az ilyen oktatást asszimilációs célokra használják: akit 12-13 éves koráig megfosztanak az anyanyelv iskolai használatának lehetőségétől, azt emberileg alázzák meg, az emberi lét lényegétől fosztják meg. A NAT ezt teszi a magyarországi siketek egy részével. Ha a kormány után a parlament is elfogadja a magyar jelnyelvi törvény tervezetét (lásd Matalin 2009), akkor megszűnhet a magyarországi nyelvi genocídiumnak ez a szelete.® 15.4. Környező országbeli példák Amikor 2009 januárjában a Maros megyei tanfelügyelőség kísérletet tett arra, hogy az 1892 magyar nemzetiségű 8. osztályos diák számára mindössze 1400 kilencedik osztályos hely jusson, miközben 3360 román diáknak 4200 hely jutott volna^, akkor a román közoktatásban a nyelvi genocídiumra tettek kísérletet. 6 Bartha - Hattyár - Szabó (2006: 897) ezt írják: „A siketoktatás hazánkban a mai napig erősen oralista elveken nyugszik. A siketség a hallás hiányából eredő probléma, amelyet a hangzó magyar nyelvre alapozott fejlesztő technikákkal kell korrigálni. A kétnyelvűség filozófiája hivatalosan nem jelenik meg a nevelési-oktatási folyamatban. A siketek hét speciális iskolájában többnyire halló tanárok tanítanak, akik a jelnyelvnek a magyar nyelv elsajátítására gyakorolt káros hatására hivatkozva - hivatalosan - tiltják a jelnyelv használatát az iskolai tanulás folyamatának első, érzékeny szakaszában, akkor, amikor azt leginkább szükséges volna támogatni.” 7 2/2005. (Ili.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. Magyar Közlöny, 2005. március 1. (26. szám), 967-1040. Idézet: 992. 8 2009. november 9-én elfogadta a parlament a magyar jelnyelvi törvényt. 9 Lásd „Diszkriminációgyanús a Maros megyei tanfelügyelőség döntése”, Krónika, 2009. január 25. 172
