Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok
Ankét a kisebbségkutatás helyzetéről na a jogászképzés és a tannyelvek kérdéseinek, akkor ezt nem írta volna le. A Barcelonai Egyetemen a jogászképzés 40%-ban katalánul és 60%ban spanyolul folyik (I. Kontra, szerk., 2005: 27) - ennek az információnak a begyűjtéséhez nem kell több erőfeszítés a magyar egyetemi tannyelvpolitikáról szóló könyv átlapozásánál. Ugyanezen a honlapon ugyanez a rektorhelyettes elmondja, hogy ő maga kezdeményezte, „hogy a magyar tagozatos hallgatók valamennyi szakon lehetőséget kapjanak választható tárgy keretében a román szaknyelv elsajátítására." Ez a kijelentés a cumminsi értelemben nem dezinformáció (hiszen nem tévhit propagálásáról van szó), inkább azt mondhatnánk, hogy a rektorhelyettes dezinformáció áldozata: annak a tévhitnek az áldozata, hogy a román szaknyelv elsajátítható úgy, ahogy ő kezdeményezte. Ezt a kezdeményezést a tannyelv kérdéseihez valamelyest konyító egyetemi ember nem pártolná. Tudjuk ugyanis, a szakirodalomból éppúgy, mint a jó két- vagy többnyelvű egyetemek gyakorlatából, hogy az ilyen szaknyelvi órák (pláne választható tárgy keretében) teljességgel alkalmatlanok a szakmájukat két nyelven s magas szinten művelni képes szakemberek kiképzésére. A kolozsvári magyar tagozatvezető rektorhelyettes, amikor ilyesmit kezdeményez, csak azzal mentheti tettét, hogy nem ismeri a számára is jól hozzáférhető könyvet a magyar (s így többek közt a romániai magyar) egyetemi tannyelvpolitika ágas-bogas kérdéseiről. • Amikor 2006-ban egy magyarországi parlamenti párt a szlovák-magyar megbékélést kívánta elősegíteni egy szlovák televíziókban bemutatott filmecskével, ami nyelvileg és kulturálisan olyan hibáktól hemzsegett, amik csak megerősíthették a szlovákoknak a magyarok arroganciájáról meglévő képzeteit, s aminek láttán a szlovákiai magyarok azt gondolták: de jó volna, ha a magyarországi pártok nem akarnák „segíteni" őket. A filmben tündöklő magyarországi parlamenti képviselőben föl sem merült, hogy a munkatársai által készített film ilyen hatást kelthet. (Az - talán szabad ennyire empatikusnak lennem - végképp nem jutott eszébe, hogy saját maga győződjön meg, előre, arról, hogy szándékai szerinti, vagy azokkal épp ellentétes hatást keltő politikai bóvliban szerepel-e.) • Amikor azt olvastam, hogy Kárpátalján a magyar állami oktatási-nevelési támogatás egy részét ukrán osztályokba járó magyarok kapják. Csernicskó (2009a) idézi a Kárpátalja c. hetilapból a következőket (2009. március 6., 4. lap): „Kérdés, ilyen körülmények között mennyire ösztönözheti a magyar szülőket a magyar iskola választására ez a magyar állami támogatás, mondjuk a beregszászi járási Bakosban, ahol a helyi ukrán iskolában korábban a magyar osztályokba járó gyerekek mellett az ukrán osztályokba járók is megkapták az oktatási-nevelési támogatást arra hivatkozva, hogy vasárnapi iskolába járnak - a felerészben magyarok által lakott faluban érdeklődés hiányában megszűntek a magyar osztályok. Mi jöhet 131