Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok
Trianon utáni magyar nyelwáltozatok ezután? Most már például azoknak a szülőknek is jár támogatás (ha hittanra jár gyerekük), akik külön kérvényezték az ukrán osztályok megnyitását olyan színmagyar falvakban - ahol eddig csak magyar iskola működött -, mint Nagydobrony, Szűrte, Bótrágy, Verbőc, Kisbégány?" Az a tapasztalatom, hogy a magyarországi és a környező országokban működő magyar politikusok nyelvi kérdésekben komoly kockázati tényezőt jelentenek mindannyiunk számára (lásd a 16. fejezetet), de ezt sem ők nem tudják magukról, sem az őket megválasztó, működtető, megfizető magyarok. Ami e politikusok fölkészületlenségét illeti, véleményemmel nem állok egyedül. Idézem Petőcz Kálmánt (2009): „Az államnyelvtörvény módosításának elfogadása után a szlovákiai magyar politikusok siettek bejelenteni, hogy az új jogszabályt megtámadják az Alkotmánybíróságon. Ehhez azonban először tüzetesen át kellene tanulmányozniuk a taláros testület 1997-ben hozott döntését. Ugyanis az utóbbi két hétben mindkét párt politikusai többször tettek olyan kijelentéseket, melyekből kiviláglik, hogy az 1997-es határozatot nem olvasták. Például elmondták, hogy a bírságokról szóló rendelkezést a kassai székhelyű bíróság egyszer már alkotmányellenesnek ítélte. Ez azonban nem igaz, ellenkezőleg: a testületnek nem volt a bírságok kiszabása ellen semmilyen kifogása. Ilyen szakmai bakival indítani egy életbevágóan fontos kezdeményezést már-már dilettantizmusra vall. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb magyar politikus (főleg Magyarországon) mintha most vette volna észre, hogy Szlovákiában érvényben van egy államnyelvtörvény elnevezésű jogszabály. Pedig azt már 1995 novemberében elfogadták, most csak „javítottak" rajta. Azokból a rendelkezésekből, amelyeket a politikusok most bírálnak, sok már a régi nyelvtörvényben is benne volt. Nyolc év alatt nem zavart a törvény senkit?” Szóval az a véleményem, hogy nagy bajban vagyunk, mert politikusaink sokszor komoly károkat okoznak nekünk, s ezt sem ők, sem választóik nem tudják. Ha minden megy tovább, mint eddig, akkor semmi jóra nem számíthatunk. Első lépésként talán el kellene kezdeni a folyamatok precíz kritikai elemzését. Ebben tán a Regio is jeleskedhetne. Jó az, ahogyan Szerbhorváth György megkritizálta Hajnal Virág és Papp Richárd könyvét a 2008/4. számban, de hol vannak az elmúlt 20 év magyar kormányainak kritikái? Hol az RMDSZ kritikája? Vagy a többi kisebbségi magyar párté? Hol az MKP 2002. évi választási programjának a kritikája, amelyből kitetszett, hogy a párt szorgalmazni fogja Szlovákia csatlakozását A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájához, holott a 132
