Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok Jó évtizede komoly és önkritikus viták zajlanak a nyugati szociolingvisztikában arról, hogy a 40 év alatt felhalmozott és társadalmilag jól hasznosítható kutatási eredményeket nem sikerül(t) a nyelvészeknek eljuttatni azokhoz, akik leginkább hasznosíthatnák őket: a „helyes" beszéd követelményének áldozataihoz, a nyelvi kisebbségekhez, a törvény szövegeket értelmezni képtelen állampolgárokhoz stb. Nálunk ugyanez a helyzet. Társadalmi vonatkozásokra érzékeny nyelvészként elborzadtam, amikor • 1995 őszén a rendkívüli nemzetközi felháborodást is kiváltó szlovák államnyelvtörvény vitáiban egy szlovákiai magyar politikus azt hangoztatta, hogy az USA-beli „English only” politikai mozgalom az Amerikába bevándorlók megsegítését célozza, s politikusunk azt is kifejtette, hogy „egy jó nyelvtörvényt ő nem ellenez”. Ezzel azt is kétségtelenné tette a hozzáértők számára, hogy (a) a magyar érdekek védelmére tudatlansága miatt teljesen alkalmatlan, s (b) az „English only”-val példálózó szlovák náció-, nalisták nem hiába próbálták a magyarokat orruknál fogva vezetni (lásd Kontra 1995/96: 360). • Egy erdélyi magyar politikus nem túl rég azt a nyilatkozatot tette, hogy a székelyek tényleg nem tudnak elég jól románul, ezért szükséges lenne román anyanyelvű tanárokat alkalmazni a székelyföldi iskolákban. Politikusunk egy elektronikus levélben értesült arról, hogy mit gondol véleményéről egy hozzáértő pedagógus. Nincs felhatalmazásom a levél ismertetésére, legyen elég annyi, hogy érvei kifejtése után a tanár úr arra kérte a magyar politikust, hogy ne tegyen olyan nyilatkozatokat, amikkel árt az erdélyi magyaroknak... • A Babe§-Bolyai Tudományegyetem Magyar tagozatának honlapján1 2008. július 25-én azt olvastam egyebek mellett, hogy „A Jogi Karon bár külön beiskolázási keretet biztosítunk a magyar anyanyelvű felvételizők számára, itt részben szakember hiány miatt, részben a szak természetéből fakadóan az oktatási nyelv nagyrészt román.“ Ez a szöveg azt sugallja, hogy a jogász szakma természetéből fakad, hogy a képzés nyelve csak az államnyelv lehet, ami nyilvánvaló dezinformáció1 2. Ha a magyar tagozatvezető rektorhelyettes kicsit is utánanézett vol-1 http://www.ubbcluj.ro/hu/linia-hu/maghiara.html 2 Jim Cummins (1991) szerint nem csak az dezinformáció, amikor valaki politikai célokból tudatosan hamis információkat terjeszt, hanem az is, amikor a hamis információt terjesztő politikusoknak, értelmiségieknek, tanároknak, újságíróknak vagy papoknak nincs mentségük tudatlanságukra, mert a releváns információk jól hozzáférhetőek. (L. még Kontra 2003: 510-511.) 130
