Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok
Az anyanyelvű felsőoktatás előnyei és hátrányai, ahogy „a nép” látja 10.1. Óvodától az egyetemig magyarul Ahogy 1990 óta már hozzászokhattunk, sok megfellebbezhetetlen vélemény hangzik el. Egy vajdasági szerző nemrég ezt írta: „Ahogyan a lelkiismeretesek már évek óta szokták mondogatni (s szekcióülésen is többen kijelentették): a reménytelennek látszó helyzetben csupán az óvodától az egyetemig anyanyelven megszerveződő oktatás segíthet” (Vajda G. 2006, 23). Ezzel a véleménnyel szöges ellentétben áll például Szabó Bálint kolozsvári építészprofesszor véleménye, aki szerint a kizárólag magyar nyelvű oktatás ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel (lásd Kontra 2005b: 11). Egyszerűen azért, mert ha a romániai magyar diplomás szakember otthoni érvényesüléséhez, versenyképességéhez elengedhetetlen az államnyelv magas szintű ismerete is, akkor nem magyar tannyelvű, hanem magyar, román és angol vagy francia tannyelvű képzésre van szüksége. Ezzel a véleménnyel értett egyet az Új Szó könyvbemutatónkról tudósító munkatársa is, aki ezt írta: „ellentétes-e a magyar nemzeti érdekekkel a kizárólag magyar nyelvű oktatás? Hölgyeim és uraim, még ha most sokan szívükhöz kapnak is: egyértelműen igen! Mert az a minőség, az oktatási szint és a versenyképesség rovására megy. Azaz öncsalás. De hát ezt eddig csak azok nem tudták, akik kizárólag magyarságtudatból alapítanak egyetemet” (Buchlovics 2005). A kárpátaljai nyelvtudós Csernicskó István ebben az esetben a Szabó Bálint-féle véleményt támogatja, s a beregszászi magyar főiskola nyelvpolitikájáról ezt mondja: „Főiskolánkon a magyar az oktatás nyelve, ám valamennyi hallgatónk kötelezően hallgat ukrán nyelvet és egy idegen nyelvet, ezen felül pedig ingyenes ukrán és idegen nyelvi tanfolyamokra járhatnak (nemcsak a diákok, hanem az oktatók is). Hogy motiváljuk is a diákokat, ettől az évtől kezdve az utolsó évfolyamon a hallgatóknak ukrán nyelvvizsgát kell tenniük” (nmi 2005). 10.2. Miért kell az államnyelven is tanulni? Sokan úgy vélik, magyarul megtanul gyermekük otthon a családban, de ahhoz, hogy érvényesüljön később, tehát hogy az államnyelvet is jól megtanulja, elengedhetetlen, hogy többségi tannyelvű (román, szlovák, szerb stb.) iskolába járjon. Szlovákiában vagy Vajdaságban 20-30%-ra is rúghat a nem magyar iskolába járó magyar diákok száma. Ezek a szülők gyakran megkapják a magukét más magyaroktól, azoktól, akik magyar is-119
