Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)
Trianon utáni magyar nyelvváltozatok
Apropó „De azért egy értelmiséginek tudnia kell, hogy min ironizál A: Igen, hogy az nem „megyek ki a vonatra", nem rámész a vonatra, hanem „megyek ki a vonathoz”. SK: És ilyen jellegű volt még? B: „Infarktust kapok.” C: „Infarktot kapok", mi úgy mondjuk, itt meg „infarktust". Tegnap is kijavítottak. Végül itt egy szöveg arról, hol mit jelent a virtigli magyar virsli szó, amit Balázs Géza reklámozott a közszolgálati Kossuth rádióban 2005. április 17-én: B: Ja meg amit a Héder tanárnő mesélt, az aki otthon Nyitrán tanítja a nyelvművelést, hogy... SK: Igen... B: elment... üzletbe és akkor nem „párkit” kért, hanem „virslit”. És akkor megkérdezték tőle, hogy „Van forint eladó?” Nyelvművelőnk csak azt nem tudja, hogy a szóválasztás identifikál is: aki Felvidéken virslit mond a boltban, egyben közli magáról azt is, hogy forintot akar csencselni koronára. Van még egy megjegyzésem. A „fenntartható lingvicizmus”-ról szóló előadásaimban^ azt állítottam, hogy „A nyelvvédők szempontjából a legjövedelmezőbb előíró szabályok azok, amelyeket a beszélők mindig megszegnek.” Azért jövedelmező az ilyen szabályok sulykolása, mert a mindig megszegett szabályok ellen örökké lehet „küzdeni”, örökké lehet róluk nyelvművelő cikkeket írni, előadásokat tartani stb. Van kollégám, aki szerint nem kellene „nyelvművelők számára jövedelmező szabályokról” beszélnem, lehetnék udvariasabb is. Csakhogy. Ha tudjuk, hogy kétnyelvű ember sosem beszélhet az egynyelvűek normái szerint, mert az lehetetlenség, akkor bűnös dolog a kétnyelvű magyarokat az egynyelvűek által nem ismert szlovák, román stb. eredetű szavak használata miatt ostorozni, gúnyolni. A kétnyelvűek mindig fognak „idegen szavakat” használni, olyanokat is, amelyeket az egynyelvűek nem ismernek. Őket ezért kigúnyolni tehát mindig lehet lesz, s amennyiben egy ilyen hangos gúnyiratért Balázs Géza honoráriumot vesz fel, tevékenysége jövedelmező. 15 A pesti akadémiai Nyelvtudományi Intézetben 2005. június 14-én, aztán Amszterdamban június 25-én az ICLaVE-3 konferencián, majd a vajdasági Kishegyesen július 9-én a IV. Vajdasági Szabadegyetemen, s végül „A Felvidék szerepe a magyar tudományosságban” című konferencián, Nyitrán, 2005. december 9-én. 103
