Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet (Somorja, 2010)

Trianon utáni magyar nyelvváltozatok

Apropó „De azért egy értelmiséginek tudnia kell, hogy min ironizál"

Ha egy tanító az iskolában, vagy egy nyelvművelő a Kossuth rádióban azt mondja, hogy „magyar ember így nem beszél", vagy: „a magyar ember nem azt mondja, hogy láthassuk, hanem azt, hogy láthatjuk," vagy: „rendes magyar ember nem így beszél”, akkor azt mondta a tanító vagy a Kossuth rádió nyelvművelője, hogy az én édesanyám nem magyar ember, vagy nem rendes magyar ember, mivel édesanyám úgy szokta mondani, hogy mi is láthassuk azt, hogy árvíz van. A Kossuth rádió nyelvművelő műsorai azért kártékonyak, mert sokszor anyáznak. Úgy, ahogy Balázs Géza is tette 2005. április 17-én.

8.2. Emberi és szaktudományi vonatkozások

Balázs Géza szereplései azért okoznak szerfelett sok társadalmi kárt, mert egyik legtöbbet szereplő nyelvművelőnk nem magánemberként lép a nyilvánosság elé, hanem mint nyelvész professzor, s ezzel azt a hamis látszatot kelti, hogy amit mond, az tudományosan helytálló. Erről viszont szó sincs. Balázs Géza említett műsora például társadalmi kárt okozott a határon túli magyaroknak s különösen a szlovákiai magyaroknak, azzal, hogy kigúnyolta őket. Az ilyenfajta gúnyolódásról a felvidéki nyelvész, Lanstyák István a következőt írta 1998-ban:

„Arra, hogy a kétnyelvűek anyanyelvének becsmérlése, csúnyának, romlottnak bélyegzése milyen károkat okozhat egy kisebbségnek, s mennyire a többségi nyelv malmára hajtja a vizet, közelebbi példákat is tudnánk hozni.”

(Lanstyák 1998: 37)

Anyanyelv-őrgrófunk, aki az egyik magyar egyetemen épp tanszékvezető egy magyar nyelvészeti tanszéken, s aki Nyitrán is volt vendégtanár, mindezt láthatóan nem tudja, nem ismeri. Tudatlanságának ez az emberi vonatkozása.

De van az ő tudatlanságának szaktudományi vonatkozása is, nevezetesen az, hogy nem tudja, miért is nem használják a felvidéki magyarok a Magyarországon használatos virtigli magyar virsli szót a fránya idegen (szlovák) párki helyett. Amiket most itt bemutatok, azok részletek egy olyan csoportbeszélgetésből, amelyet Sándor Klára készített szegedi részképzésen levő nyitrai diákokkal 1998. áprilisában.

Először vegyük szemügyre a kontextust!

101