Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)

Hajdók Katalin: Asszimilációs folyamatok és a szlovákiai magyarok identitása

történetek, emberi sorsok? Hová tűnnek magyar őseink fiai, lányai, unokái, dédunokái? Vagy mégis itt vannak, csak valahogy már nem éri meg magyarnak lenni és magyarnak maradni Szlovákiában?

Nem tudhatjuk, hogy mi lesz a végeredménye a két év múlva várható népszámlálásnak, de legyünk őszinték, félő, hogy ismét kevesebben leszünk. S mind, akik itt vagyunk, szeretnénk tudni ennek az okát. És még inkább szeretnénk tudni a megoldást. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy az asszimiláció mellett melyek azok az égető problémák, amelyeket orvosolni kell.

Néhány alapvető nehézség:- Ha megnézzük Szlovákia déli, többségében magyarlakta területeit, régióit, szemmel láthatóan csökken a népszaporulat. Ennek okát illetően nehéz egyértelműen állást foglalni, annál is inkább, hogy ez a Kelet- és Közép-Európát uraló populációs tendenciák eredménye is lehet.- További negatívumként tüntethetjük fel, hogy ezen régiók nagy többségében az országos átlagnál magasabb a munkanélküliség.- Jóval az országos átlag alatt van az infrastrukúra, elsősorban fizikai értelemben, amely nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a befektetések elkerülik ezeket a régiókat. A már meglévő infrastrukúra nem elégíti ki a gazdasági igényeket.- További hiányosságok mutatkoznak társadalmi és kuturális értelemben is. Hiányoznak a lehetőségek a kölcsönös együttműködésre.- Annak ellenére, hogy a kivándorlás és migráció mindig jelen volt egy élő és életképes társadalomban, mára olyan méreteket ölt, amelyek veszélyeztetik fennmaradásunkat. Abban a társadalomban, ahol családapák és sajnos ma már sok esetben családanyák kényszerülnek arra, hogy a munka reményében több száz kilométerre szakadjanak el családjuktól, valami nincs rendben.- A falvak elnéptelenednek, elöregednek. Nézzük csak meg a Bodrogköz, Ung-vidék vagy Gömör falvait, városait. Ezek a körülmények olyan döntésekbe kényszerítik az itt élő magyarokat, melyeknek beláthatatlan következményei lehetnek. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy végre észrevegyük, arra van a legnagyobb szükség, hogy a problémák gyökereit megtaláljuk és orvosoljuk, s nem arra, hogy a problémák következményeit próbáljuk gyógyítani.

Nagyon sok magyar falu és város nem képes lépést tartani a fejlődéssel. A mai felgyorsult korban ez különösen veszélyes lehet. Ha megáll számukra az idő, talán már soha nem lesznek képesek ismét felvenni a harcot a fejlődő régiókkal. Nem tudnak mit kínálni a fiatal családoknak, ami manapság leginkább hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok inkább éreznek magukénak egy idegen közeget, mint hazájukat. Annak ellenére, hogy Tamási Áron szavaival élve Szívet cseréljen az, aki hazát cserél. Elengedhetet-