Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)

Hajdók Katalin: Asszimilációs folyamatok és a szlovákiai magyarok identitása

len lenne ezért a magyar kisebbség helyi szinten való megerősítése. Az alapoknál kell kezdenünk építkezni, ha eredményeket akarunk elérni.

Esteleges megoldásként szolgálhatnak különböző szociális programok, melyek célcsoportjai a fiatal családok és fő célja, hogy csökkentse a paszszivitást, és aktív résztvállalásra serkentsen. Többek közt különböző helyi rendezvények szervezése (farsangi bál, játszóházak, kreatív műhelyek, táncházak, nyári táborok, borkóstolók), a községek környezetének szebbé tétele közös erővel (tavaszi munkák szervezése, hulladékgyűjtés, padok festése). Ezek mind érzékeltetik a közéletbe való bekapcsolódás fontosságát. Gazdasági szempontból érdemes lenne elgondolkodni a vidéki turizmus fejlesztéséről és fellendítéséről, összekötve falumúzeumok létrehozásával és kölönböző helyi jellegzetességek és tradícók megőrzésével és ápolásával.

Miután megnyíltak a határok, és 2004-ben immár hivatalosan is az Európai Unió részévé váltunk, sokak álma vált valóra. Ebben az új, frissen nyert hazában talán egyszerűbb lesz. Ismét van kire számítani, hogy majd megoldja helyettünk a problémáinkat. De valahogy nem nagyon jelentkezik senki. Fel kell ismernünk, hogy senki sem végzi el a munkát helyettünk. Sem Magyarország, sem pedig az Európai Unió.

Ez utóbbi tagjának lenni nemcsak egy állapot, de óriási kihívás is. Próbáljuk meg felismerni az előnyeit, s felhasználni a javunkra! Természetesen nemcsak anyagi, de kulturális, szociális és oktatási előnyeit. Egy kisebbség csakúgy, mint a társadalom, egy élő mechanizmus, melynek jövőjét nagymértékben befolyásolják olyan tényezők, mint a munkaerő szabad áramlása, oktatás- és regionális politika, kulturális és nemzeti sokrétűség, gondolok ezen belül a vegyes házasságokra. Ezek olyan mértékben hatnak, hogy szinte lehetetlen kivédeni a kiváltott hatást. Még mindig megoldásra vár a beolvadás problematikája. Égető téma a megtépázott anyanyelvi oktatás felkarolása is.

A nyitott határok ma már eleget tesznek a fiatalok mozgásigényének. A határokkal együtt megnyíltak a lehetőségek. De egy kisebbség számára leginkább az lenne a fontos, hogy képzett fiataljai - akár külföldön - megszerzett tudásukat és tapasztalatukat itthon kamatoztassák. Neveljünk végre egy olyan nemzedéket, amely szélsőségek nélkül büszke a gyökereire, s amely nem fél igényesnek lenni saját magával és másokkal szemben! Mert csak így lehet továbblépni.

Első lépésként az a feladatunk, hogy megerősítsük a családokat, és meggyőzzük a magyar szülőket, hogy nincs hátrányban az a gyerek, akit magyar iskolába adnak szülei sem az érvényesülés, sem az élet más területein. Szükséges megérteniük, hogy az egészséges identitástudat kifejlődéséhez elengedhetetlen az anyanyelvű oktatás. Ne fosszák meg gyermekeiket a gondtalan játék örömétől a saját anyanyelvén s attól, tudja, hová tartozik.

Asszimilációs folyamatok és a szlovákiai magyarok identitása