Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Lampl Zsuzsanna: A nemzeti identitás, avagy a magyar márka megőrzése
gyár identitásúnak kell megadni a választ, máskülönben lehet, hogy olyasvalaki fog rá felelni, akinek a válasza nem lesz identitás-pozitív. Lehet, hogy ez most nagyon evidensnek, egyszerűnek és kezdetlegesnek tűnik, de (épp a fentiekből kifolyólag) azt hiszem, az első számú stratégia annak mindenre kiterjedő megfogalmazása és közhírré tétele, hogy miért fontos az nekünk, szlovákiai magyaroknak, hogy magyarok legyünk, maradjunk. Én szándékosan nem mondok ehhez többet, mivel szeretném, ha ezt Önök fogalmaznák meg. Önök, akik eddig is sokat tettek a szlovákiai magyarok érdekében. Ezért készítettem egy csak erre az alkalomra szóló és csak Önöknek címzett kis kérdőívet, amelyet az előadásom után kaphatnak meg. Kérem, gondolják végig a kérdéseket, és válaszoljanak rájuk a megadott instrukciók szerint. További általános stratégiák:- egészségvédő programok;- gazdasági és szociális biztonság biztosítása;- lakóhelyi és kulturális együvé tartozás megerősítése;- magyar alapiskola választási programok;- magyarságpresztízs-programok. Talán furcsa, hogy egészségvédő programokat is említek, de ez nem véletlen. A magyarlakta területek egészségügyi statisztikái már hosszabb ideje nagyon pesszimisták. Márpedig ha aktív korukban levő emberek halnak meg civilizációs betegségekben, akkor kevesebben leszünk, arról nem is beszélve, hogy ők már nem fognak identitás-pozitív döntéseket hozni. Az egészségvédő programoknak nem csak orvosi vetületűk van. Többet kellene foglalkoznunk az egészségvédő és egészségkárosító magatartásformákkal (2001-es ifjúságkutatásunkból például kiderül, hogy a 15-24 éves magyar fiatalok jóval többen és többet cigarettáznak, mint az ugyanolyan korú szlovákok). Nagyon fontos a média szerepe - e téren egyértelmű egészségvédő, s az én értelmezésemben ezáltal identitás megőrző stratégiát folytat az Új Szó Egészségünkre melléklete Kovács Ilona vezetésével. A stratégiák második csoportját a szükségletorientált stratégiák képezik, amelyek konkrét célcsoportra irányulnak. Egyetlen példát említek. A kilencvenes évek második felében végzett értékrendkutatások a szlovákiai magyar felnőtt lakosság nemzeti értékrendjének három domináns értékrendtípusát fedték fel (az értékrend abban különbözik az identitástól, hogy a nemzettel kapcsolatos érzéseket, viszonyulásokat fejezi ki, nem a cselekedeteket, tehát a nemzeti identitás ennél komplexebb). Ezeket szilárd, megtagadó és visszakozó értékrendeknek neveztük el. A szilárd nemzeti értékrend hordozói, akik a vizsgált népesség 35 százalékát alkották, büszkék arra, hogy magyarok. Fontosnak tartják, hogy a N magyarság Szlovákiában szervezett közösségként éljen. Szerintük természetes dolog magyarnak lenni, hiszen magyar az anyanyelvűk és a magyar A nemzeti identitás, avagy a magyar márka megőrzése
