Tóth Károly (szerk.): Hatékony érdekérvényesítést. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala előadásai és dokumentumai (Somorja, 2009)
Pék László: A fiatal nemzedékek nevelése - versnyképes iskolák, korszerű pedagógiai módszerek
Ezen a területen a közoktatás fejlesztésének egyik kulcskérdése a szakmai háttérintézmény-rendszer kiépítése. Ez a feladat az állami szervek részéről jelentős személyi és anyagi ráfordítást igényel. A hosszú távú folyamatos, intézeti jellegű működtetés biztosíthatja csupán a magyar nyelvű közoktatás szakmai és kutatási feladatainak ellátását:- tantervek, tananyagtartalmak fejlesztése;- iskolai programok átgondolt kialakítása;- minőségértékelés, mérések, vizsgarendszerek kidolgozása;- tankönyvek, tansegédeszközök kiadása, fordítása, adaptációja;- a kisebbségi iskolákban specifikus jelleggel bíró tantárgyak oktatása;- a tankönyvkiadással kapcsolatos problémák megoldása. A hazai magyar nyelvű felsőoktatási intézmények az egyetemi oktatás és a közoktatás együttműködésének megerősítésével segíthetnék a pedagógusképzés mennyiségi, szerkezeti és minőségi javulását, az akkreditált pedagógus-továbbképzések megvalósulását, az egyetemi továbbtanulás serkentését. Természetesen az oktatási intézményeink színvonalának javulását elsősorban az iskolairányítás és a pedagógiai munka eredményessége segítheti, melyben meghatározó szerepe van az intézményvezetők szakértelmének, elhivatottságának, cselekvési szabadságának, annak, hogy a versenyképes iskolákban a hozzáértő tanárok hatékony módszerekkel végezzék munkájukat. Az arculatteremtés, a nevelési prioritások meghatározása, az élményszerű ismeretszerzés és készségfejlesztés, a tehetséggondozás, a különleges nevelést igénylőkkel való foglalkozás, az iskolák felszereltségének növelése és kistérségi együttműködés nyújthat további lehetőségeket az iskolai munka hatásának növelésére. A nevelési és az oktatási folyamat színtere az iskola, melynek során a hatékony és színvonalas oktatás, illetve a megfelelő légkör megteremtésével segíteni kell a tanulók személyiségfejlődését, készségeinek kialakulását, a tantárgyi követelmények teljesítésével megalapozni a továbbtanuláshoz és a munkába lépéshez szükséges tudást és kompetenciákat, együttműködve a szülőkkel, az önkormányzatokkal, az intézményekkel, megfelelni a munkaerő-piaci elvárásoknak. Az új törvény által előírt iskolai programok tudatosabbá tehetik az iskolák irányítását (a hatékony módszerek alkalmazásával, új ötletekkel, a régió sajátosságainak figyelembevételével, arculatteremtéssel, a tartalmi reform hangsúlyainak kijelölésével). Az iskolák vezetői a diákok túlterheltségének enyhítése és a tanári szabadság biztosítása mellett tisztázhatják önmaguk, a szülők és az önkormányzat előtt a nevelési és az oktatási prioritásokat, melyek segíthetnék az iskolák hatékonyabb és konfliktusmentes működését. 103 A fiatal nemzedékek nevelése...
