Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai... 91 lik a megváltozott nyelvi viszonyokat. Nem tudatosult a magyar közvéleményben, de még a határhoz közel lakókban sem, hogy a több évtizede zajló cseh/szlovák asszimilációs politika sikeres volt. Elsősorban a második világháború után kierőszakolt deportálásoknak, kitelepítéseknek, reszlovakizálásnak az eredményeként a nagy létszámú magyar tömböket is feltörte a szlovákok megjelenése, domináns pozícióba kerülése, a magyarok alávetett helyzetbe hozása. Elérte célját a nagymértékű betelepítés a lakosságcsere után, illetve ezt követően a majdnem teljes szlovakizálás. A Nagykürtös—Losonc—Fülek—Rimaszombat -Tornaija—Pelsőc-Rozsnyó—Szepsi városvonal mentén sikerült visszaszorítani, asszimilálni a magyarokat, és szlovákok betelepítésével, a magyarok átnevelésével megváltoztatni a nemzetiségi viszonyokat. Sikeresen váltották a korábban rendkívül erős magyar öntudatot szlovák öntudatra. Ez is az asszimilációnak egy fajtája, magyarul beszélő szlovákokat nevelt ki az állam. Mindennek az a következménye, hogy a határok megnyitásakor nehéz partnert, akár csak magyarul beszélő partnert találni. Kevés a magyar érzelmű, a magyar érdekeket, a magyar nemzet egyesítését megértő partner. Erre számadataink is vannak, mert Szlovákiában váltották ki arányait tekintve a legkevesebben magyarigazolványt. A nyelvi nehézségek áthidalására jó szolgálatot tesz az angol nyelv, de erre egyik fél sincs igazából felkészülve, meg nem is tartják az ott élők természetesnek. A most tanuló fiatal generációtól várják az angolnak, mint közvetítő nyelvnek a kömiyed, tárgyalóképes használatát, de a valóságban eldöntetlen kérdés, hogy melyik nyelv lesz a diplomáciai nyelv a kapcsolatok fenntartásában. Közben, épp a határnyitás következtében megindult az addig lenézett magyar nyelvismeret felértékelődése. Ma már keresik is azokat az iskolázott fiatalokat, akik magyarul, szlovákul és angolul beszélnek. Elsősorban a település- és területfejlesztésben, illetve a gazdasági életben nőtt meg irántuk a kereslet. Tervek a szolgáltatások közös szervezésére Az együttműködés legteljesebb formája az, amikor a határra való tekintet nélkül, a felmerült emberi és piaci igények kielégítése céljából összekapcsolódnak a szolgáltatások. Ez a leggyakorlatiasabb együttműködési forma. E mögött többnyire intézmények állnak, például kommunális szolgáltató, iskola, egészségügy, szociális ellátás, mint emberi igényeket kielégítő szolgáltatások, illetve gazdasági szereplők, amelyek a piaci igényekre figyelnek a haszon reményében. A szolgáltatásban érdekelt tárgyaló felek megkeresése A települési önkormányzatok mindegyikében felmerülhet a lakossági igények kielégítésének olyan módozata, amelybe bekapcsolják a határ mindkét oldalán lévő kapacitásokat, lehetőségeket. A megyei önkormányzatok ebben a tekintetben a közvetítő szerepét játsszák. Megkeresik azokat a szereplőket, amelyek hasonló feladatokat látnak el, megkeresik a tárgyalásra jogosult feleket, illetve elérik, hogy a tárgyalásra jogosult (állami-önkormányzati-gazdasági-civil) felek kezdjenek egymással tárgyalásokat. A szükséges adminisztrációs, hivatali, törvényismereti tudásukat adják a szolgáltatások összekapcsolásához. A feladatellátás összehangolása A szolgáltatásban közvetlenül részt vevő intézmények (kórház, orvosi szolgálat, mentőszolgálat, alsó- és középfokú iskola, szociális intézmény, kommunális szolgáltató stb.) ezek után fedik fel egymás előtt, miben van erősségük, szabad kapacitásuk, miben van gyengeségük, kapacitásigényük. Elfogadott és rendezett az egészségügyben a sürgősségi ellátás kölcsönös teljesítése, államközi szerződések alapján. A programozott, a jelentkező betegek állapotától függő, emiatt
