Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
92 Tóth Péter-Mezei István tervezhetőnek, irányíthatónak mondható egészségügyi ellátás esetén azonban a társadalombiztosítási rendszerek megegyezése szükséges a betegellátás költségeiről. Az egészségügy igen költség- és műszerigényes. Ezért kell megvizsgálni, hogyan lehetne az együttműködés keretében a teherelosztást megoldani. Meg kell vizsgálni, ki milyen területen áll jobban, mit fejlesztett jobban, amit fel tudna ajánlani a másik félnek valamiért cserébe. Első lépés a szakorvosi területek feltérképezése, ezt követi az elszámolási rendszer feltárása. Az ellátások költsége országonként eltérő, jelentős árkülönbség van a két ország között. A szlovák biztosítóknak nem éri meg, hogy a drágább szolgáltatást nyújtó magyarországi oldalon vegyék igénybe a kórházi ellátást a hozzájuk tartozó szlovák állampolgárságú betegek. Hozzájárni a kapcsolatfelvétel nehézségeihez, hogy Magyarországon évek óta kiszámíthatatlan, mi fog történni az egészségügyben. A magyarországi kórházak talpon maradása önmagában nagy teljesítmény, ami mellett időben sem fér el a másik országgal való kapcsolatfelvétel. Az oktatásban, a szociális ellátásban és minden további szolgáltatásban az illető szolgáltatás állami-önkormányzati költségeinek megtérítéséről kell megegyezni. Az oktatásban eddig a nemzeti együvé tartozás érzelme oldotta meg a felmerült kérdéseket. A határhoz közeli városok középiskoláiban viszonylag nagy létszámban vannak nem magyar állampolgár diákok, azonban a fenntartók sokfélesége miatt megoszlanak a terhek. Sátoraljaújhely városában van megyei, városi és egyházi fenntartású középiskola, de létrejött a 2007-es tanévtől egy olyan megoldás is, hogy a szlovák—magyar két tannyelvű általános iskola fenntartói jogai átkerültek az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzathoz. így a városban tanuló kb. száz diák taníttatásának költségvetési terhe megoszlik a sok fenntartó között. A szolgáltatások közös megszervezése mindkét ország részéről igényli a törvények és rendeletek összehangolását a jogviszonyok, illetve a költségek megtérítése miatt. KÖZIGAZGATÁSI SZEREPLŐK A megyei önkormányzatok Személyes vonatkozások A megyei önkormányzatok kapcsolatrendszerében az esetek többségében fel lehet fedezni a személyesség jelenlétét. A beszélgetések során kiderül, hogy az ügyeket intézők között van/vannak felvidéki származásúak, valamilyen rokoni/személyes kötődéssel rendelkező munkatársak. Ha a szlovákiai oldalon is találnak magyar nemzetiségű szakértőt, akkor az együttműködés gördülékennyé válik. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat úgy készült az európai uniós csatlakozásra, hogy 1998-2002 között nemzetközi referensét már elküldte Brüsszelbe képviselőnek, ami azt jelentette, hogy az illető szakember évente négy alkalommal kint tartózkodott. Kézzelfogható haszna lett az akciónak, mert így a két szomszédos megye (Kassa és Borsod-Abaúj-Zemplén) már 2001-ben pontos információkhoz jutott a 2002-ben meghirdetett 2004—2006 Magyarország-Szlovákia-Ukrajna szomszédsági programról. Jogállami keretek A két ország eltérő időpontban alakította át közigazgatási rendszerét. Magyarországon már 1990-ben önkormányzattá formálták a megyei tanácsokat, míg erre Szlovákiában csak 2001 után került sor. 2002-től számíthatjuk a két ország megyei önkormányzatai közötti kapcsolatfelvételt, ami az elnökök udvariassági találkozásaival kezdődött. Előtte az államigazgatáshoz tartozó szlovák kerületekkel kellett tárgyalnia a megyei önkormányzatoknak. Példaként említsük meg a területrendezési tervek egyeztetését, amire már a tanácsi rendszerben is szükség volt. Külön bizottságok folytatták ezeket a tárgyalásokat, jegyzőkönyvek tanúskodnak róla.
