Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
90 Tóth Péter-Mezei István 5. Táblázat. Phare CBC programok a magyar-szlovák határon 1995 1996 1999 2000 2001 2002 2003 Jóváhagyott támogatás összege: 1 500 000 1 500 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 2 000 000 Leszerződve: 723 116 1 498 580 1 793 815 1 969 670 1 998 659 1 819 146 1 953 459 Program zárása:1999.07.31 2000.12.312002.12.31 2003.12.31 2004.11.30 2005.11.30 2006.11.30 Támogatott proiektek nagy: 4 4 1 n 1 15 18 kicsi:-20 11 il 9 11 5 Forrás: Váti Kht. Menet közben az irányító hatóság módosított a kezdeti gyakorlaton, mert a nagyobb összegű pályázatokra szánt pénzt az utolsó két fordulóban többfelé osztotta az igények miatt; ha már kevés a szétosztható pénz, legalább többen kapjanak belőle. A kis összegű támogatások esetében lehet azt a következtetést levonni, hogy a városok pályázati aktivitása volt a magasabb, illetve a Dunától keletre fekvő megyékből érkezett több pályázat. Az igényelt összeg és a ténylegesen elköltött összeg közti óriási különbség megerősíti a korábbi észrevételt, hogy a sok jó pályázat közül már a szerencse döntötte el, ki lesz a nyertes (Mezei 2004). Mindenesetre az önkormányzatok mind a hazai, mind a külföldi kapcsolatokat érintő tevékenységükben megmerítkezhettek a pályázati piac meglehetősen szegényes választékában. Erre az önkormányzati bevételek szűkös volta folyamatosan kényszeríti őket. A bevételek részletes vizsgálata nyújthatna csak pontos ismereteket arról, hogy milyen a határ menti polgármesterektestületek talpraesettsége. Az együttműködések következményei A tervek készítésének feltétele lett a valóságos viszonyok feltárása, a helyzetelemzés, amire alapozva lehet elkészteni a terveket. A helyzetelemzés elkészítése egyre nagyobb szakértelemmel történik. A beruházások, a beruházások megvalósításával járó együttműködések tervezésébe bevonják az önkormányzatok az elemző megközelítést. Néha kutatók igénybevételével, néha saját szakemberek bevonásával. A helyzetfeltáró tanulmányok néha felszínesek, de egyre inkább komoly statisztikai, adatgyűjtő tevékenységre alapozva tárják fel a településközi, térségi viszonyokat, amelyekre támaszkodva kibontják az ott várható, tervezhető fejlesztéseket. Az államigazgatási szervek közül is tudunk példát hozni erre, mert a munkaügyi központok statisztikusokat, elemzőket is foglalkoztatnak. Az együttműködések tervezése során fel kell mérni a földrajzi teret, a népességet, a foglalkoztatottságot, a képzettséget, a gazdasági környezetet, a közlekedési lehetőségeket, és így tovább. Ez mind azt feltételezi, hogy a tudomány, azon belül a földrajztudomány, a szociológia, a közgazdaságtan egyre több tétele, tanítása kerül be az egyes szakmák tudáskészletébe. A tervezésben résztvevők közé több szakma képviselői tartoznak. Az önkormányzatok képviselői, hivatali szakemberei mellé bevonják az államigazgatás szakértőit, a gazdasági élet szereplőit, vállalkozói érdekképviseleteket, civil szervezeteket. A tervezési intézményrendszer felépítése, működésének módszere Magyarországon még nem jutott nyugvópontra. Folyamatosan változik a fejlesztések témája is. Kezdetben az elmaradott területek fejlesztésére akarták szorítani a kormányokat, aztán regionális egységek kerültek előtérbe, mint például egy nagyobb régió, majd a kistérség. A közelmúltban fölbukkant a központok szerepének előtérbe állítása a pólus-programmal, most lecsendesedni látszik és átveszi helyét általában a városok fejlesztésére való törekvés. Azok a magyarországi szereplők, akik részt vesznek a magyar-szlovák határ menti együttműködésben, vegyes érzelmekkel észle
