Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai... 89 Az Ung-Tisza-Túr Európai Területi Együttműködési Csoportosulás egyezményét a négy ország alapító önkormányzatainak polgármesterei írták alá. Céljuk a folyók völgyében található 216 település mintegy 400 ezer lakosa gazdasági-kulturális együttműködésének előmozdítása. A csoportosulás háromfős munkaszervezetének központja a magyarországi Túristvándiban, a polgánnesteri hivatalban van. A szervezet előzményének a 2000-ben 15 taggal megalakult Beregvidéki Határ Menti Önkormányzati Társulás (Négy ország... 2007). AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÍPUSAI Projektalapú együttműködések A nemzeti együttérzésre alapozódó projektalapú együttműködés A testvértelepülési kapcsolatok reprezentativitása mellé fölzárkózott a határnyitás óta néhány reprezentatívnak mondható, de inkább jelképes, tüntetőén megvalósított bemházás ügye. A határ menti utak, átjárók kitisztítását, felújítását több helyen baráti együttműködésből valósították meg. Átjárja ezt az együttműködést a népképviseleti jelleg, mert mindenütt lehetett találni legalább egy önkormányzati képviselőt, de néha polgármestert is, aki megszervezte a közös munkát. Épp szervező-irányító egyénisége miatt lett az illető képviselő/polgármester, ezzel a cselekedetével is csak kifejezte a közösség beléfektetett bizalmát. De ott volt az önkéntes elem, a civil kurázsi eleme is, mert az önkormányzatoknak sem a költségvetése, sem a jogköre nem terjed ki a településközi utak felújítására, építésére. Emiatt ezekben az útépítésekben részt vettek a környező üzemek, kőbányák, sóderbányák, cementgyárak tulajdonosai, vezetői, valamint az érintett felek, maguk a környéken lakók (pl. Hidvégardó [HU] - Bódvavendégi -Tomaújfalu [SK]). A nyilvánosságot a kocsma falra tűzött hirdetés biztosította, a tulajdonjogok tisztázását meg az könnyítette meg, hogy Ózd-Susa esetében a földtulajdonban érdekelt fél nagyapja szervezte a népszavazást a falu visszacsatolásáért 1918 után (Ózd-Susa [HU] - Rimaszécs [SK]). Az ellenkező nemzeti érzelem is cselekvőképes a megnyitott határ mentén, mert a korábban Sátoraljaújhely részét képező, ma Szlovákiához tartozó városrész, új nevén Kisújhely, vagy Szlovákújhely polgármestere az Európai Unióval dacolva sem hajlandó a beton virágládákat a közútról elvitetni, hogy megnyissa a forgalmat a közlekedésnek. A projektalapú együttműködések jellemzője, hogy valamilyen közös beruházásra összpontosítanak. A bemházás általában egyszeri összefogást kíván, amit a fenti példák alapján önerőből, társadalmi munkában is meg lehet szervezni. A nagyobb léptékű feladatok megvalósításához azonban már jelentősebb mennyiségű pénzre van szükség, viszont a pénzforrások szűkössége, illetve még inkább a hátrányos helyzet, a pénzszerzés kényszere miatt csak pályázati forrásokból tudják céljaikat megvalósítani. így lesznek az emberi igényekből projektek. Mivel az igényekhez képest csak a szerencse juttat egyegy települést abba a kedvező helyzetbe, hogy sikerrel pályázhasson, a pályázatírás mindennapi eseménynek, egy pályázat megnyerése viszont kivételes eseménynek számít. A pályázati piacon zajló projektalapú együttműködések A határ menti együttműködéseket a Phare CBC program segítette (5. táblázat). A magyar-szlovák határon két szűkítő megszorítással kell erről a programról beszélni. Egyrészt csak 1999-ben indult el ezen a határszakaszon a közös pályázati lehetőség, mert előtte az osztrákokkal együtt volt két kísérleti próbálkozás. A másik megszorítás azt jelenti, hogy erre a magyar szempontból leghosszabb határszakaszra jutott a legkevesebb támogatási öszszeg, évente 2 millió euró.
