Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai... 79 1. Táblázat. A mai Szlovákia területének közigazgatási rendszere Nagyobb területi egység Kisebb területi egység (járás) 19188 vármegye + 12 töredék vármegye 97 1920 16 megye 95 1923 6 nagymegye 77+Pozsony és Kassa 1928 1 tartomány 77+Pozsony és Kassa 1939 6 megye 58+Pozsony 1945-77+Pozsony és Kassa 1949 6 kerület 90+Pozsony és Kassa 1960 3 kerület 32 1969 4 kerület (Pozsony is) 36+Pozsony és Kassa 1991-121 körzet (obvod) 1996 8 kerület (kraj) 79 járás (okres) 2004 8 kerület (kraj) 50 körzet (obvod) Forrás: Petöcz (1998) és Kocsis (2002) alapján saját szerkesztés. Az 1990-es helyhatósági törvény elfogadását követően a közigazgatás reformját csak 1996-ban folytatták, de a reform csak a közigazgatási határok megváltoztatására szorítkozott, és nem az önkormányzatiságot fejlesztették tovább. Ekkor jött létre az a nyolckerületes beosztás, ami jól szolgálta a demokráciában továbbélő központosítást, és ismételten „sikeresen” tovább tagolta a felvidéki magyarságot. Csak az 1998-as kormányváltás után került sor az önkormányzatiság továbbfejlesztésére. A közigazgatási határok maradtak a viták ellenére, és e határokon belül alakították ki a középszintű önkormányzatokat. A szlovák „felsőbb területi egység” (VUC) kifejezés magyar megfelelője lehet az önkormányzati kerület vagy az önkormányzati megye megnevezés. A járási határok is többször változtak, de önkormányzati jogosítványokat nem kaptak. A szlovák kerületi önkormányzatok a 2001 decemberében tartott első megyei választások óta fokozatosan kapják meg az államtól a vagyont és a hatásköröket. A megyei önkormányzatok legális, törvény által elfogadott egységek. Saját tulajdonnal és saját költségvetéssel rendelkeznek, függetlenségük érvényes személyi-képviselői és pénzügyi értelemben egyaránt. Bekapcsolódhatnak az üzleti életbe, és beszedhetnek igazgatási díjakat, részt vehetnek hazai és nemzetközi, határon átnyúló kapcsolatokban. Feladataikat választott képviselőtestületük útján gyakorolják. Hatáskörükbe tartozik a kötelező érvényű szabályok meghozatala. Eredeti, alapvető hatáskörük a területi tervezés, a területfejlesztés, a II. és III. osztályú utak kezelése, a középfokú oktatás, a kórházak, bizonyos szociális intézmények (mint pl. idősek otthona, gyermekellátás, krízisközpontok, árvaházak) és kulturális intézmények (galériák, múzeumok, színházak, bizonyos könyvtárak) fenntartása, részvétel a polgári védelemben, gyógyszertárak és magán orvosi rendelők működésének engedélyezése. Ezeket a feladatokat a megyei önkormányzat önállóan biztosítja, de szükség szerint együttműködhet a magánszektorral, alapíthat költségvetési és nonprofit szervezeteket. Az alkotmány szerint a megyei önkormányzatok saját bevételeikből és állami támogatásokból fedezhetik tevékenységüket. Törvények szabályozzák a lehetséges adókat és díjakat. Költségvetésüket éves bázison készítik el, 2006-tól pedig három évre előre tervezik. A hatáskörátadás 2002—2003-as szakaszában decentralizált feladatköröket kaptak, amelyek biztosították önigazgatási lehetőségeiket. 2004-től általánosabb feladatokat kapnak, amihez hozzárendelték az állami költségvetés megfelelő részét. Ennek értelmében a közép
