Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Tóth Péter - Mezei István: A települési és területi önkormányzatok kapcsolatai a magyar-szlovák határ mentén
80 Tóth Péter—Mezei István fokú oktatás működtetésére a tanulók száma és az iskola típusa szerint normatívát kapnak. 2004-ben a megyei önkormányzatok az állami költségvetésből kapják támogatásukat, ennek két fő összetevője a megosztott állami adók és az állami költségvetés fő fejezeteinek átutalásai. 2005-től - akárcsak a települési önkormányzatok esetében - megerősítik pénzügyi önállóságukat, ami a saját bevételek növelését jelenti. A kiadások szerkezetét az határozza meg, hogy milyen feladatok, hatáskörök ellátását adja át az állam a megyéknek. A legnagyobb tétel jelenleg az oktatás, amit a szociális, a kulturális és az egészségügyi kiadások követnek. Ehhez fog társulni a II. és III. rendű utak fenntartása, javítása, építése. A helyi önkormányzatokhoz hasonlóan az állam csak a törvényben meghatározott módon tud a területi önkormányzatok tevékenységébe beavatkozni. Itt is fenntartja magának azt a jogot, hogy az átadott hatáskörök tekintetében ellenőrzést gyakoroljon. A belső ellenőrzést a főellenőri osztály biztosítja, a foellenőrt a megfelelő testület választja. Hatóköre a megyei önkormányzat egész tevékenységére kiterjed, a határozatokra, az intézkedésekre, az utasításokra, a költségvetésre, a kinnlévőségek kezelésére, az eredményesség vizsgálatára, a szerződéses kötelezettségek ellenőrzésére, a vagyoneladásra, a közbeszerzési eljárások teljesítésére. Meghatározott időközönként jelentést kell készítenie a költségvetés állapotáról. Fizetését a megválasztásáról döntő testület határozza meg. A szlovák megyei/kerületi önkormányzat feladat-meghatározása is mutat eltéréseket a magyar rendszerhez képest. Van elnevezésbeli különbség, például a megyei főjegyző igazgatói címmel bír, van tartalmi eltérés: a megyei/kerületi fejlesztést két szakági főosztály, a területfejlesztési és a területrendezési főosztály végzi. A szlovák megyerendszer stabil középszintű igazgatást jelent, melynek hatékonyságát nem csökkenti az uniós NUTS-rendszer értelmében létrehozott négy nagy régió (Pozsony, Nyugat-Szlovákia, Közép-Szlovákia és Kelet-Szlovákia), mert ezeket az egységeket csak és kizárólag az uniós elvárások teljesítésére alkalmazzák, miközben az ország érdekét megvalósitó területi önkormányzati rendszer fokozatosan kiteljesedve végzi feladatát (Mezei 2006). A HATÁR MENTI KAPCSOLATOK VÁLTOZÁSA AZ IDŐBEN A határátjárás a csehszlovák állam megszilárdításának időszakában Történelmi léptékkel mérve Magyarország körül nagyon új határok álltak fel az első világháború után. Ezért az általuk okozott ellentmondásos helyzetek feloldása nagy érdeklődésre számíthat. A csehszlovák állam 1918-as megalakulása után a mesterségesen kialakított határ mentén évekbe telt az elkülönülés megszervezése. Miközben a megcsonkított Magyarország és az új államok, köztük Magyarország és Csehszlovákia között is egyre szűkült az együttműködés, a határok mentén lakók korábbi életvitelükből adódóan csak nehezen vették tudomásul az új helyzetet. A családi és a gazdasági élettel járó találkozások korlátozásának csak fokozatosan tudott érvényt szerezni a csehszlovák hatalom. A tulajdonviszonyok változatlansága miatt a földeket akkor is megművelték, ha az a másik állam területére esett (átbirtoklás). A csehszlovák állam második, 1945-ös megalakulása és a kommunista diktatúra bevezetése valósította meg azt az államformát, amely rögzítette és elfogadtatta az új határokat. Ez egybeesett a Csehszlovákiában megvalósított etnikai tisztogatással. Ennek jegyében elüldözték az új országból a németeket, és kísérletet tettek a magyar nemzetiségű lakosság teljes felszámolására is. Ekkora embertömeg likvidálásához azonban a győztes hatalmak nem járultak hozzá, ezért csak rész
