Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)

Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és attitűdök a szlovák-magyar határtérségben

62

Csizmadia Zoltán

3. Táblázat. Demográfiai jellemzők

Magyarország

Szlovákia

N%

N

%

Férfi

464

46,9

490

49,4

Nő

526

53,1

502

50,6

Hiányzó válaszok aránya

1,0

0,4

Életkor- Átlagos (év)

46,7

46,8

18-25

121

12,1

114

11,6

26-40

275

27,6

265

26,9

41-60

373

37,4

376

38,1

61-x

229

22,9

231

23,4

Hiányzó válaszok aránya

0,2

1,0

Családi állapot- házas

504

50,5

594

60,1- nőtlen, hajadon

202

20,2

199

20,1- özvegy

119

11,9

94

9,5- elvált

96

9,6

56

5,7- élettársi viszonyban él

78

7,8

45

4,6

Hiányzó válaszok aránya

0,1

0,8

Háztartás nagysága- Átlag (fő)

2,9

3,1- egy fős

154

15,7

97

10,2- kétfős

279

28,4

256

26,9- háromfős

235

23,9

199

20,9- négyfős

206

20,9

281

29,6- legalább ötfős

110

11,2

117

12,3

Hiányzó válaszok aránya

1,6

4,6

Gyermekszám- van gyermeke (Igen)

684

68,4

715

71,8- átlagos gyermekszám (fő)

1,9

2,0

Települési kötődés

Születéstől azonos településen élők száma/aránya 1 679 | 67,9 | 690 I 69,3

Nemzetiség- magyar

984

99,1

661

67,2- szlovák

4

0,4

319

32,5- más

5

0,5

3

0,3

Hiányzó válaszok aránya

0,7

1,3

Forrás: Alapkutatás a szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálatára - lakossági kérdőíves felmérés, 2008.

A legmagasabb iskolai végzettség megoszlása a mintában a magyar oldalon nagyjából pontosan követi a legutolsó népszámlálás alapján ismert struktúrát. A szlovák oldali válaszokban viszont komoly mértékű torzulás figyelhető' meg, a diplomások jelentősen felülreprezentáltak. Lényegében minden negyedik válaszadó vagy főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezik (a problémával külön

foglalkozunk a következő alfejezetben). Ez a torzulás természetesen és szükségszerűen „végigáramlik” a foglalkoztatási és anyagi helyzet mutatókon is, ezért a mintán belüli megoszlások ezeknél a helyzetjelző változóknál szintén komoly eltéréseket mutatnak a két ország adataiban, és veszélyeztetik az eredmények összehasonlíthatóságát. Például feltűnően magas az önállók (16%), a szellemi jelle-