Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és attitűdök a szlovák-magyar határtérségben
CSIZMADIA ZOLTÁN TÁRSADALMI KAPCSOLATOK ÉS ATTITŰDÖK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRTÉRSÉGBEN A SZLOVÁK-MAGYAR LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS MÓDSZERTANI KRITÉRIUMAI ÉS MINTAVÉTELI SAJÁTOSSÁGAI Általános módszertani kérdések A szlovák—magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálatával foglalkozó alapkutatásunk empirikus felméréseinek egyik legfontosabb részét képezte a határszakaszon végzett lakossági kérdőíves felmérés. Az adatfelvételre 2007 decembere és 2008 januárja között került sor kérdezőbiztosok segítségével, személyes megkérdezés formájában. A magyar oldalon 1000, a szlovák oldalon pedig 996 értékelhető válaszból áll a kérdőíves felmérés adatbázisa. A rétegzett mintavétel három kritériumot vett figyelembe: nem, életkor és területi elhelyezkedés. A kutatás alapvető célja az volt, hogy egy szakértői lehatároláson alapuló határszakaszra legyen reprezentatív az adatfelvétel. A határ mindkét oldalán 20 kilométeres zónában elhelyezkedő települések lakossága alkotta a sokaságot. Ezt a zónahatárt ott tágítottuk ki, ahol a közelben - de a 20 kilométeres távolságon kívül - nagyvárosi centrumok is voltak (pl. Miskolc), amelyek a térségre gyakorolt gazdaság- és társadalomformáló hatásuk miatt fontos szerepet játszhatnak. A kérdőíven keresztül a határtérség lakosságának szokásait, attitűdjeit és preferenciáit mértük fel. Ebből következően egy viszonylag heterogén kérdéssorozattal kellett dolgozni a lekérdezés során, amely az alapkutatás legtöbb témaköréhez releváns információkat biztosít a közvélekedés szintjén. A kérdőívben az alábbi kutatási területekhez kapcsolódó kérdésfelvetéseinket próbáltuk meg konceptualizálni és operacionalizálni (a kérdőív szerkezetét megtartva közöljük):- lokális kötődés,- szolgáltatások igénybevételének területi sajátosságai,- térbeli mozgás, utazási szokások, úthasználat,- társadalmi nyilvánosság (különösen a médiahasználat),- költözési hajlandóság és annak irányai,- a magyarokról és szlovákokról alkotott társadalmi kép, előítéletek, attitűdök,- nyelvhasználat,- a határhoz való közelség előnyei és hátrányai,- munkavállalás a határ túloldalán,- határon átnyúló társadalmi kapcsolatok (erős és gyenge kötések). A felmérés módszertani sajátosságaiból fakadóan több elemzési szög is alkalmazásra kerülhet az adatok feldolgozása során (1. táblázat). A legkézenfekvőbb a két ország határzónájának lakosai körében megfigyelhető eltérések feltárása a fent említett kérdések kapcsán. A másik olyan fontos kutatástervezési kritérium, amire válaszolnia kell a lakossági felmérésnek az, hogy ez a hosszú határszakasz nem egy homogén tömb, ezért érdemes elkülönítetten kezelni és összehasonlítani az egyes szakaszait. Ebben az esetben két alternatívával számolhatunk. 1) Az egyes kutatási témáknál változó logikát követ a határ szakaszolása, az elemző szándékainak vagy a téma
