Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Csizmadia Zoltán: Társadalmi kapcsolatok és attitűdök a szlovák-magyar határtérségben
60 Csizmadia Zoltán körből fakadó törvényszerűségek következtében. 2) Előzetesen definiált határszakaszokra történik utalás, amely során egy egyszerűbb keleti-nyugati felosztás vagy egy tájegység szerinti lehatárolás történt meg. Ha figyelembe vesszük az adatelemzési eljárások elemszám-szükségletének kritériumrendszerét és a két országban végzett felmérés optimális, de mélyebb csoportközi differenciálódás kutatására nem minden esetben alkalmas elemszámát, akkor az egyszerűbb térfelosztás használata indokolt, különösen akkor, ha a két ország válaszait is külön akarjuk kezelni. Abban az esetben, ha egy integrált egészként kezeljük a vizsgálati területet a nemzeti hovatartozástól függetlenítve a válaszokat, akkor indokoltnak tűnik egy tájegység szerinti felosztás is (a megoszlási adatok a minta bemutatásánál lesznek ismertetve). A kérdőíves felmérés két mintájának bemutatása A felmérés mintáját a kérdőívben szereplő demográfiai, területi és társadalmi helyzetjelző mutatók alapján mutatjuk be, külön kezelve a határ két oldalán lekérdezett személyek válaszaiból felépülő mintákat. A puszta leíráson túl arra is válaszokat keresünk, hogy a mintavételi kritériumokon túlmenően nem figyelhetők-e meg olyan aránytalanságok, amelyek veszélyeztetik a felmérés reprezentativitását. Itt különösen fontos az iskolai végzettség, amely alapvetően befolyásolja a kutatási kérdések legtöbbjénél mérhető egyéni szokásokat, preferenciákat, véleményeket és konkrét aktivitásokat is. Ugyan nem volt beépítve a mintavétel során mint rétegképző kritérium, de a véletlenszerűség és az elegendően magas elemszám biztosíthatja a torzítás hiányát vagy csak mérsékelt, még kezelhető léptékű jelenlétét. A leíró táblák (2-5. táblázat) az elemszámokat és a relatív megoszlásokat tartalmazzák. Az eredmények közül csak azokat emeljük ki, amelyeknél jelentős eltérések figyelhetők meg a két ország adataiban, vagy ahol a várakozásoktól eltérően alakult a válaszok megoszlása. A magyar oldalon a legtöbb válasz Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett Miskolc bevonása miatt. A szlovák oldalon Nyitrai és Nagyszombati járásoknál figyelhető meg a legnagyobb elemszám, az összes válaszadó kétharmada itt él. A nyugati-keleti szakaszolás megoszlási viszonyai pont ellentétesek a két oldalon. Az öt előre definiált tájegység esetében a magyar oldalon egyenletesebb a minta eloszlása, de a szlovák oldalon a válaszolók majdnem hatvan százaléka a „dunai városok vonzásterületeként” definiált délnyugati szakaszon él. Látható, hogy alapjában különbözik a két ország határszakaszának településszerkezete is, a nagyvárosi és középvárosi lakosság aránya jelentősen kisebb a szlovák oldalon. A lakosságszám alapján a szlovák oldali válaszadók 77%-a 20 000 főnél kisebb településen él, alapvetően rurális vagy kisvárosias társadalmi-gazdasági miliőben. A demográfiai és háztartás, családi jellemzők esetében a házasok aránya magasabb a szlovák oldalon, így az elváltak és élettársi viszonyban élők aránya viszont alacsonyabb a magyar oldali adatoknál. A két zóna lakosai 1. Táblázat. A határszakasz lakossági kérdőívének lehetséges összehasonlítási perspektívái Két alminta Négy alminta Speciális 1. magyar és szlovák oldal összehasonlítása 2. a nyugati és keleti határszakaszok összehasonlítása a határtól függetlenül 3. a magyar és szlovák oldali nyugati és keleti határszakaszok összehasonlítása 4. a szlovák mintában a magyar és szlovák nemzetiségű lakosok összehasonlítása 5. tájegységenként történő összehasonlítás (5 alminta)
