Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Kovács András: A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben
A kiskereskedelem területi jellegzetességei... 41 ból kel át a határon, és ha ez az árkülönbség csökken vagy megszűnik, az ilyen célú kiskereskedelmi forgalom is leáll, vagy éppen irányt vált. A’90-es évektó'l egészen 2004-ig Szlovákiába irányuló üzemanyag-turizmus mára szinte teljesen megszűnt, illetve irányt váltott - köszönhetően a szlovákiai adójogszabályok változásának és a forintárfolyam 2006-tól tartó gyengülésének. Fontos megjegyezni, hogy a szlovák-magyar határtérségben számos tényező nehezíti az árak általános összehasonlíthatóságát. A gyorsan változó forint-korona árfolyam már önmagában megnehezíti a potenciális vásárlók ár-összehasonlítását, különösen, ha arra gondolunk, hogy sok esetben nem világos, hogy eladási, vételi vagy éppen jegybanki közép-, deviza- vagy valuta- stb. árfolyamot vegyenek figyelembe az árak hazai valutában történő kiszámításánál. Tovább árnyalja a képet, hogy nagy összegű valutaváltásoknál „speciális” árfolyamot kaphat az ügyfél a pénzváltóknál, valamint sok kiskereskedelmi egységben a másik ország valutájával is lehet fizetni. A „Megéri-e a határ túloldalán vásárolni?” kérdésre adandó választ tovább színesíti, hogy mintegy 30 000 szlovákiai állampolgárságú személy Magyarországon, a határ menti térségben dolgozott a gazdasági válságot megelőzően, és jelentős részük (akik nem munkaerő-kölcsönző cégek közbeiktatásával jöttek Magyarországra dolgozni) forintban kapja a fizetését. így óvatos becslések szerint is több mint 10 000 felvidéki háztartásban legalább az egyik kereső forintban kapta a bérét, így árfolyamveszteség nélkül csak Magyarországon tudott vásárolni. (A válság ideje alatt számuk jelentősen csökkent, de napjainkban is sok felvidéki dolgozik Magyarországon.) A helyi, a kiskereskedelemmel szorosan öszsze nem függő sajátosságok jelentősen befolyásol(hat)ják a határhoz közeli városokban működő kiskereskedők határon túlról származó bevételeinek nagyságát. Az adott város vagy kistérség idegenforgalmi vonzereje, a határon túlra járó menetrendszerinti buszjáratok sűrűsége, a közlekedési és parkolási lehetőségek mind olyan tényezők, melyek jelentősen hozzájárulhatnak egy városban működő kiskereskedelmi egységek prosperitásához. Ha az adott település jól szervezetten és összehangoltan kezeli a közlekedést (tranzit és célforgalom), az idegenforgalom különböző területeit (bevásárló, üdülő, kulturális, konferencia turizmus), a vendéglátást és az ezekhez kapcsolódó további szolgáltatásokat, akkor többletbevételre tehet szert az ott működő vállalkozások többsége, és maga a település is. Ennek figyelembe vétele a jelentős idegenforgalmi potenciállal bíró Észak- és Dél- Komárom várospár vagy Párkány és Esztergom esetében különös jelentőséggel bír. Összefoglalóan azt állapíthatjuk meg, hogy a szlovák-magyar határtérségben a határ menti kiskereskedelmet számos, egymás ellen ható folyamat befolyásolja:- A magyarországi határközeli regionális, illetve kistérségi központok természetes vonzáskörzetébe tartozó szlovákiai településekről számos potenciális vásárlóra számíthatnak a jövőben is az itt működő kiskereskedelmi vállalkozások és szolgáltatók. Az itt élők a magyarországi városokban érhetik el legkönnyebben megfelelő minőségben és választékban azokat a termékeket és szolgáltatásokat, melyekre szükségük van (pl. műszaki cikkek, ruházati termékek). Ez a kapcsolat különösen erős, és hosszú távon is fennmarad a Duna-menti városoknál.- A térség kiskereskedelmét, illetve a vevőáramlás mértékét és irányát jelentősen befolyásolják azok a rövid távú árfolyamvagy adómérték-hatások, melyek nagyszámú vásárlót „csábítanak” a határ túloldalára vásárolni. Ezek a hatások rövid távúak, viszonylag gyorsan változnak, jelentős piaci kockázatot jelentenek a térségben működő, ezekre a hatásokra építő kereskedelmi vállalkozásoknak.- A határ két oldalán homogenizálódó kínálat és a napjainkban a szlovák oldalon tapasztalható dinamikus kereskedelmi háló
