Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Kovács András: A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben
42 Kovács András zatfejlődés a határon átnyúló kereskedelem csökkenésének irányába hat. Ez a folyamat azonban nem lehet teljes körű, hiszen a szlovákiai, határmenti kis- és középvárosok kereskedelmi hálózata sem kínálatban, sem a szolgáltatások színvonalában nem veheti fel a versenyt egy olyan regionális központtal, mint Győr (és itt nem tárgyaljuk Budapest igen jelentős határon túli vonzóhatását). Tehát úgy vélem, hogy nem az a kérdés, hogy a szlovák—magyar határtérségben az európai uniós és a schengeni csatlakozás után, a gazdasági válság alatt és azt követően van-e létjogosultsága a határ menti kiskereskedelemnek, hanem az, hogy a jövőben a kiskereskedelem e speciális jelensége milyen formában, mértékben és területi dimenzióban működik tovább. Ennek tudományos vizsgálata kiemelt fontosságú napjainkban és a jövőben egyaránt, hiszen számos, a térségben élő embert és működő vállalkozást érint. Jelen tanulmánynyal egy hosszabb kutatást kívánok megalapozni, melyben fel kívánom tárni a határmenti térség kiskereskedelmének fontosabb jellemzőit, a vásárlói magatartás különböző jellegzetességeit és azok motivációit, valamint a határ menti kiskereskedelem hatását az egyes kiskereskedelmi egységek forgalmára, szolgáltatásaik színvonalára. A tanulmány további részében a magyarszlovák határtérség kereskedelmi hálózatát, az itt élők vásárlási szokásait elemzem. Az értékelés során hangsúlyt fektetek annak bemutatására, hogyan befolyásolják a határ menti kiskereskedelmi mozgásokat, és „átvonzásokat” a térség térszerkezeti, infrastrukturális kapcsolatrendszerei, és az olyan rövidtávon érvényesülő hatások, mint az árszínvonal vagy az adóterhek közötti különbség. Kiskereskedelmi hálózatfejlődés Magyarországon és Szlovákiában A szlovák-magyar határtérségben a határon túli vásárlások intenzitása, és ennek a kiskereskedelmi hálózat alakulására kifejtett hatása az elmúlt évtizedekben változó volt, azonban még a szocializmus évtizedei alatt sem szűnt meg teljesen.' Az 1920 előtt évszázadokig funkcionálisan és közigazgatásilag egyaránt összetartozó térségek természetes kapcsolatrendszerét az új államhatár és az évtizedekig tartó szigorúan szabályozott (és korlátozott) személy-, ám-, tőke- és szolgáltatás-áramlás sem tudta eltörölni. Mivel a településhálózat „lassú reagálású rendszer”,1 2 a korábban meglévő gazdasági-társadalmi-, településhálózati kapcsolatok napjaink egységes európai piacán újjászövődnek. Az uniós csatlakozással járó 4 szabadság3 eredményeként a magyar—szlovák határtérségben megindult jelentős számú munkavállaló, vállalkozó, a térségben élő család és ide látogató turista rendszeres, határon átnyúló mozgása. Ennek jelentős hatása van a határtérségben vásárlók mozgására, költéseire, ezáltal a kiskereskedelmi hálózat további fejlődésére. A rendszerváltás után Magyarországon és Szlovákiában egyaránt nagy gyorsasággal megindult a kiskereskedelmi hálózat átalakulása. Az átalakulási folyamat kulcselemei a következők voltak:- A korábban állami tulajdonban lévő vállalatokat privatizálták, a kiskereskedelemben is megszűnt az állami tulajdon. 1 E sorok szerzőjének még élénken él emlékezetében, hogy a 80-as években a Komámoban megvásárolt cipőt csak a lábon hordva lehetett áthozni a határon Magyarországra. így a potenciális vásárlónak az odaúton a legkopottabb pár cipőjében kellett mennie, amitől a cipővásárlást követően még Szlovákiában meg kellett szabadulnia. Az új lábbeliket felvéve már szabad volt az út a határon... 2 Idézet Beluszky Páltól. 3 Emberek, áruk, tőke, szolgáltatások szabad áramlása a Közösségen belül.
