Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Kovács András: A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben
40 Kovács András 1. Táblázat. A határ menti kiskereskedelmet befolyásoló tényezők, 2008 Hatás mértéke Hatás időtávja Hatás területiség Vevőáramlás iránya Térszerkezet, térkapcsolatok jelentős Hosszú távú Egész határtérség Állandó Áruválaszték szélessége és mélysége Kevéssé jelentős Középtávú Egész határtérség Hosszútávon váltakozó Eltérő árszínvonal (előállítási ktg., ÁFA, adók) jelentős Rövid, közép távú Egész határtérség Rövidtávon váltakozó Helyi sajátosságok (idegenforg. stb.) Kevéssé jelentős Rövid távú (pl. turistaszezon) Lokális Hosszútávon váltakozó Forrás: saját szerkesztés. sok fejlett kiskereskedelmi szektora hosszú távon is számottevő vonzerővel bir a határ túloldalán, számos potenciális vásárlót csábítva a városokba. Ez a vonzóhatás aszimmetrikus, hiszen a szlovákiai oldalon — Kassa kivételével — nem található olyan regionális központ, amelyben a kiskereskedelem hálózat fejlettsége meghaladná a magyarországi oldalon lévő városokét. A szlovákiai kiskereskedelmi hálózat fejlődése, ahogy erre majd a későbbiekben részletesen kitérünk, az utóbbi években dinamikusabb, mint Magyarországon, napjainkra számos új típusú kiskereskedelmi egység (hipermarket és bevásárlóközpont) működik a határközeli szlovákiai városokban is, melyek a jövőben feltételezhetően gyengíteni fogják a magyarországi regionális központok vonzóerejét. Azonban Győr, Esztergom, Salgótarján vagy Sátoraljaújhely fejlettebb és kiterjedtebb kereskedelmi hálózata továbbra is fontos szerepet fog biztosítani ezeknek a városoknak a határtérség kiskereskedelmében a magyarországi és a szlovákiai oldalon egyaránt. Az áruválasztékban fellelhető különbségek jelentős szerepet játszottak a határ menti kiskereskedelemben a szocializmus évei alatt. A szlovákiai oldalon élők előszeretettel látogattak Magyarországra jellemzően magyar (élelmiszerek), illetve ruházati termékekért, míg a magyarországi oldal lakói elsősorban élelmiszereket, ruházati, gyermekruházati termékeket vásároltak a határ túloldalán. A rendszerváltás utáni idó'szakban egyre kevésbé tapasztalható eltérés a szlovákiai és magyarországi árukínálatban, mindkét országban elterjedtek és dominánssá váltak a piacon a különféle globális márkák, melyek elosztásában úgy Szlovákiában, mind Magyarországon külföldi (elsősorban német, angol, francia) tulajdonban lévő nemzetközi kiskereskedelmi láncok meghatározó szerepet játszanak. A modem kiskereskedelmi értékesítési formák (hipennarketek és bevásárlóközpontok) elterjedése Szlovákiában később és lassabban kezdődött meg, azonban mára a szlovákiai hálózat folyamatosan zárkózik fel a magyarországihoz. Az árukínálatban korábban meglévő különbségek folyamatosan erodálódnak, melynek legjobb példája, hogy napjainkban, köszönhetően az uniós csatlakozás utáni szabad áru-áramlásnak, olyan „hungarikumnak” számító márkák is kaphatók Szlovákiában, mint a Vénusz napraforgó olaj, vagy a Túró Rudi (Dots néven), de a magyar hipermarketekben is elérhetővé vált az eredetileg csehszlovák üditőital, a Kofola, és sok üzletben knédlit is tudunk vásárolni. Az áruválaszték homogenizálódása szinte minden termékcsoportban megfigyelhető, és hosszú távon negatívan befolyásolja a határ menti kiskereskedelmet. Az eltérő adószintek (ÁFA, fogyasztási adó stb.) és a korona-forint árfolyamváltozása jelentősen, azonban csak rövid- és középtávon befolyásolják a határ menti kiskereskedelmet, a vásárlási kosarak méretét és az ingázás irányát. A jelentős árkülönbséget kihasználni szándékozó nagy tömegű vásárló általában csak egy-egy termék beszerzése céljá
