Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Kovács András: A kiskereskedelem területi jellegzetességei a szlovák-magyar határtérségben
KOVÁCS ANDRÁS A KISKERESKEDELEM TERÜLETI JELLEGZETESSÉGEI A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRTÉRSÉGBEN KISKERESKEDELEM ÉS HATÁRMENTISÉG A kiskereskedelmi üzletek elsődleges feladata, hogy az egy településen, illetve annak vonzáskörzetében élőknek biztosítják az árukkal és szolgáltatásokkal való megfelelő színvonalú ellátást. A határ menti térségekben működő kereskedelmi egységek azonban a fenti alapvető funkción túl a határon túl élők ellátási színvonalát is javíthatják (határ menti kiskereskedelem), valamint profitot realizálhatnak a határátkelőhelyek tranzitforgalmából (pl. üzemanyag-vásárlás stb.). A szlovák-magyar határ menti régió kiskereskedelmi szektorának bemutatását és elemzését, valamint a térségben élők vásárlási szokásainak felmérését számos tényező indokolja. Ahogy elemzésem kővetkező részeiből kiderül, a térségben élők jelentős része mind a szlovákiai, mind a magyarországi oldalon viszonylagos rendszerességgel látogatja a határ túloldalán működő kiskereskedelmi egységeket azért, hogy valamilyen terméket vagy szolgáltatást vásároljon a hazainál kedvezőbb feltételek mellett. A határ túloldalán vásárlók motivációját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vásárlásokat egyaránt befolyásolják egyszeri és ismétlődő események, valamint rövid és hosszútávon ható, a kiskereskedelmen belüli mikro-, és azon kívüli makrofolyamatok. Ezek jelentős hatást gyakorolnak a vásárlási mozgások irányára, gyakoriságára, a határon túl elköltött összegek nagyságára, a fogyasztói kosarak összetételére stb. A legfontosabb befolyásoló tényezők:- A határok átjárhatósága - országok közti politikai kapcsolatok sajátosságai- Természetföldrajzi meghatározottságok és infrastrukturális kapcsolatok (domborzat, vízhálózat, útviszonyok)- A településhálózat térkapcsolatainak jellege (regionális központok elhelyezkedése, határon átnyúló vonzáskörzetek)- A két ország valutájának egymáshoz viszonyított árszínvonala, illetve ennek változása, ingadozása- A határ két oldalán elérhető termékek és szolgáltatások jellege és minősége közti különbség (elérhető márkák, speciális termékek)- A hasonló (vagy megegyező) termékek árszintje- A termékeket és szolgáltatásokat terhelő adószintek közti különbségek (ÁFA-szint, jövedéki adók mértéke stb.)- A kiskereskedelmi forgalmat járulékosan befolyásoló külső feltételek (turizmus, munkavállalók ingázása, kulturális és egyéb rendezvények stb.) Mivel a fent bemutatott befolyásoló tényezők eltérő mértékben, időtávon és térbeli kiterjedésben befolyásolják a határon túli vásárlások volumenét, a vásárlók ingázásának irányát, ezért a továbbiakban csoportosítjuk a különféle befolyásoló tényezők hatásának mértékét és jellegzetességeit (1. táblázat). A térség településszerkezete, a határközeli nagyvárosok határon túlra nyúló vonzáskörzete alapvetően és hosszú távon befolyásolja a potenciális vásárlók mozgását. Ez a hatás erősebben nyilvánul meg a Duna-menti nagyobb városoknál, hiszen a határ magyar oldalán Győr, Esztergom vagy Tatabánya határhoz való viszonylagos közelsége, valamint a váró-
