Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
A határtérség térszerkezeti jellemzői 27 biakban bemutatott GDP adatok esetében. Ugyanakkor a kistérségi szint vizsgálata elengedhetetlen, mivel a kutatás során vizsgált lakossági mozgások terét ez a területi szint adja elsősorban. Összevethető adatok híján az irodalomból ismert, más forrásokhoz kell folyamodnunk. Két olyan vizsgálat adatai alapján mutatjuk be a területi fejlettséget, amelyek hasonló változói kör alapján becsülték a kistérségi szintű fejlettség különbségeit Szlovákiában és Magyarországon (4. ábra). Szlovákia esetében ehhez Kovács Ervin faktoranalízis alapján mutatja be a szlovák járások területi fejlettségi különbségeit (Kovács 2000), míg a magyar kistérség fejlettségét a KSH kistérségi fejlettségi besorolása alapján értelmezzük (KSH 2004). A két munka hasonlóképpen gazdasági fejlettségi/fejlődési és infrastrukturális mutatók alapján tipizálja a térségeket öt-öt kategóriában, igaz, némi időbeli eltéréssel, de feltételezzük, hogy a térségek közötti különbségek ez alatt jelentősen nem változtak. Mindezek alapján látható, hogy a két határtérségben hatványozottan érvényesek azok a területi különbségek, amelyeket a NUTS3 egységek bemutatásánál ábrázoltunk. A nyugati szakaszon, magyar oldalon az adott megyék fejlettebb térségei helyezkednek el a határ mentén. Ezt láthatjuk mindhárom megye esetében. Győr-Moson-Sopron megyében a megyeszékhely kistérsége, míg Komárom- Esztergom megyében a Duna menti gazdasági fejlődési tengely hatására a határ menti kis-4. Ábra. Fejlettségi különbségek NUTS4 szinten5 Forrás: (KSH 2004) és (Kovács E. 2000, 243) alapján saját szerkesztés. 5 Az ábra alapjául szolgáló adatok a két ország esetében eltérő módszertannal készültek, s némiképp eltérő időpontra vonatkoznak. Együttes bemutatása csupán a fejlettség országon belüli relativitásának összevetését szolgálja.
