Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
26 Hardi Tamás A szlovák-magyar határtérség a Kárpátmedencében Jelen fejezetben tovább kívánjuk finomítani a határtérség fejlettségi különbségeiről alkotott képünket. Először a 2005. évi NUTS3 területi egységekre mért GDP alapján vetjük össze az egyes területek fejlettségét, majd a kistérségek/járások fejlettségi különbségeit vizsgáljuk meg. A NUTS3 szinten előállított GDP4 alapján jól látható, hogy mindkét állam legfejlettebb területei a közös határ mentén találhatók. Egyértelműen kimutatható a nyugati szakasz erős gazdasági koncentrációja. A két főváros mindkét államban jelentős, s növekvő mértékben koncentrálja az előállított terméket. Pozsony 1995-ben az országban előállított GDP 24,6%-ával, addig 2005-ben már 27,3%-ával rendelkezett, Budapest koncentrációja ennél nagyobb mértékű, hiszen 1995-ben 33,9%, míg 2005-ben 35,9% volt. A határ menti NUTS3 egységek közül a nyugatiak növekedése dinamikus. Mind Magyarországon, mind Szlovákiában 1995 és 2005 között az országos átlagot meghaladó növekedés ezekben a megyékben volt tapasztalható. Szlovákiában Pozsony után Nagyszombat (Tmava) adja a legmagasabb egy főre jutó GDP-t, de évtizedes távlatban a Nyitrai és Zsolnai kerület mutatja a Pozsonyi utáni leggyorsabb növekedést. Az országban előállított termékből való részesedésük is növekedett az évtized alatt, miközben Besztercebánya, Eperjes és Trencsén kerületének részesedése csökkent. Keleten csak a Kassai kerület növekedése számottevő, az országos átlaghoz közeli. Mindezek alapján látható, hogy az ország gazdasági ereje a nyugati és északi területekre összpontosul, míg keleten Kassa szigetként emelkedik ki. Vizsgálatunk szempontjából fontos tény, hogy a jelentős gazdasági erőt képviselő és átlag felett növekedő kerületek (Zsolnai kerület kivételével) a magyar határ mentén - annak is a nyugati szakaszán - helyezkednek el. A szlovák gazdaság változásait érdekes lett volna 2005 után is nyomon követni, azonban összehasonlítható adatok csak erre a legkésőbbi időpontra álltak rendelkezésre. Vélhető, hogy az azóta lezajlott folyamatok (beruházások, új üzemek átadása) is a bemutatott térszerkezetre erősítenek rá. A határ magyarországi oldalán is a nyugati oldal mutatja a legnagyobb növekedést, s a főváros utáni legmagasabb előállított terméket. Budapest (és Pest megye) súlya nagyobb, mint Szlovákiában a Pozsonyi és Nagyszombati kerület súlya, akár a GDP-t, akár a lakosságszámot tekintjük. így alapvetően fejlett nyugati megyéink ellenére is Magyarország egész területén, illetve a határ menti megyéket figyelembe véve is nagyobbak a regionális különbségek, mint Szlovákia hasonló vizsgálatánál. Magyarországon a nyugati megyék (Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék) a vizsgált évtizedben messze az országos átlagot meghaladó módon növekedtek, s Budapest után az ország legfejlettebb megyéi lettek. Jól látható a szimmetria: a nyugati szakaszon, a határ mindkét oldalán az adott országok legfejlettebb területei helyezkednek el. Szlovákiában a határos három nyugati kerület (Pozsony, Nagyszombat és Nyitra), míg Magyarországon a Budapest és a három megye (Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson- Sopron) az adott állam GDP-jének felét állítja elő. Különösen Szlovákiában ez az arány növekedni látszik. Ezzel szemben a keleti rész fejlettsége mindkét oldalon átlag alatti, igaz, Szlovákiában szigetként kiemelkedik Kassa, de Magyarországon Miskolc ugyanezt nem tudja produkálni. A határtérség vizsgálatát azonban szerencsés a NUTS3 szint alatti területi egységekben is elvégezni. Itt azonban nem tudunk egy egységesen, összehasonlítható módon rendelkezésre álló mutatót elemezni, mint a koráb-4 Az Eurostat adatai alapján valutaárfolyamon számítva euróbán.
