Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
A határtérség térszerkezeti jellemzői 25 északnyugat-délkeleti lépcsőzetesség. A keleti NUTS3 egységek munkanélküliségi mutatói mindenhol magasabbak az országos átlagoknál. Ugyanakkor az általános fejlettségbeli lejtővel szemben, a határok nyugati oldalán gyakran magasabb a munkanélküliség, mint a határok keleti oldalán. Ez a mintázat megismétlődik Észak-, illetve Közép-Burgenland és Győr- Moson-Sopron megye, valamint délkeleti megyéink és Nyugat-Románia találkozásánál. Jellemző, hogy az összehasonlíthatóság kedvéért alkalmazott 2005. év óta ezek a különbségek növekedtek. Nyilván ez összefügg azzal a gazdasági dinamizmussal, amit korábban már leírtunk, s az országok nyugati határvidékére jellemző. Ez a megállapítás tehát a már bemutatott északnyugat-délkeleti irányú fő térszerkezeti vonalra érvényes. Ezeken a „lépcsős” területeken kívül határaink mentén rendre a hazainál nagyobb munkanélküliségű térségek helyezkednek el. (Bár nincs hivatalos adatunk, de Kárpátalja és a Vajdaság esetében is ez a helyzet.) Különösen kirívó a különbség a dunai szlovák—magyar határszakaszon, ahol a hazaihoz mérve jelentős (bár gyorsan csökkenő) munkanélküliséget találunk a másik oldalon. Míg északi határainknál egyaránt súlyos helyzetben lévő területeket találunk mindenhol. Nem véletlen, hogy jelentős számú munkaerő-ingázás a dunai határszakaszon alakult ki, ahol az álláshelyek számának eltérései diktálják a mozgást Szlovákiából Magyarország felé, s hasonló szituációba kerültek délkeleti határtérségeink, ahol Magyarországról Románia felé indult jelentős ingázó forgalom. Ezzel szemben osztrák-magyar viszonylatban a határon átnyúló munkavállalás okaiként elsősorban jövedelmi különbségeket és strukturális problémákat (hiányszakmák) nevezhetünk meg. 3. Ábra. A határ menti NUTS3 területi egységek munkanélküliségi rátája a Kárpát-medencében Munkanélküliségi ráta 2005 (%) ■ 20 - 30 (4) Ü 12-20 (4) M 10-12 (3) M 9-10 (2) S 8- 9 (4) a 7- 8 (4) = 6- 7 (3) 5-6 (5) í® 4- 5 (2) n.a. (4) Forrás: Eurostat és nemzeti statisztikai hivatalok (CRO) adatai alapján saját számítás és szerkesztés.
