Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
24 Hardi Tamás lenség, hogy a legnagyobb fejlettségbeli különbségek ezekben a térségekben alakultak ki. Tehát a viszonylagos fejlettség a határ nyugati, míg a dinamika a határ keleti (szegényebb) oldalán érvényesül. Burgenland és Nyugat- Magyarország határán, valamint a román-magyar és a szerb-magyar határon szinte tükörszerííen ismétlődnek ezek a különbségek. Románia esetében Temes megye a fővárosi régió (Bukarest és Ilfov megye) után a harmadik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkezik. De Arad és Bihar megyék is a legjobbak között vannak, meghaladva a román átlagértékeket. Mindegyik megye esetében elmondható, hogy Románia legdinamikusabb megyéi közé sorolhatók, ha a 2001 és 2004 közötti növekedésüket vesszük alapul. Lényegében ezek a területek Románián belül hagyományosan fejlettnek számítottak történelmi okoknál fogva is. A Vajdaságban is hasonló a helyzet. Mindig is Szerbia legfejlettebb térsége volt, GDP- je ma is meghaladja a szerb átlagot. Ugyanakkor Csongrád megyén belül Szegeddel, mint fejlődő kistérséggel, Csongrád többi részén, valamint Bács-Kiskun megyén belül viszont átlagos vagy átlag alatti fejlettségű területekkel találkozik. így ismereteink alapján egy érdekes mátrixot állíthatunk fel, amelyben egyszerre értékeljük a saját országon belüli és a szomszédos kistérséghez viszonyított fejlettségi szintet (1. táblázat). Megállapíthatjuk, hogy határtérségeink általános fejlettségi szintjét az adott állam fejlettsége határozza meg, míg dinamikáját az államhatárokhoz, a fő kárpát-medencei áramlási irányokhoz való viszonya. Itt megkülönböztethetünk „dinamikus”, valamint „szélámyékban” levő határtérségeket. Dinamikusnak nevezhetjük a nyugat-keleti érintkezési felületeket, valamint déli határunk keleti felét. Ezeken a szakaszokon erősödnek a határon átnyúló interakciók, városhálózati, vonzáskörzeti kapcsolatok. Jelentős a határok átmenő forgalma is. Szélámyékban vannak azonban északi határunk keleti részei, valamint déli határunk nyugati fele. Ezeken a szakaszokon kisebb fejlettségbeli eltéréseket találunk (az egy lakosra jutó GDP értékek között nincs másfélszeresnél nagyobb különbség). A munkanélküliségi mutatók vizsgálatánál természetesen figyelembe kell venni azok országonként eltérő számítási módjait. Ennek ellenére az összehasonlításra azért alkalmas munkanélküliségi ráták is érdekes térszerkezetet mutatnak a Káipát-medence határtérségeiben (3. ábra). Az általános fejlettséghez hasonlóan itt is érvényesül a nyugat-keleti lejtő, s az 1. Táblázat. A határ menti területek fejlettségi mátrixa A saját országában Fejlettebb területek közé sorolt Fejletlenebb területek közé sorolt A szomszédos határterülethez képest fejlettebb Pozsony főváros, Kassa (Sk), Győri, Komáromi, Tatai, Esztergomi kistérség, Nagykanizsa, Pécs, Szeged, Debrecen (Hu) Burgenland (A), Muravidék (Slo), Szlovákiával, Ukrajnával, Romániával, Jugoszláviával, Horvátországgal határos, máshol nem említett kistérségek (Hu) fejletlenebb Dunaszerdahelyi járás, Komáromi járás (Sk), Nagyvárad, Arad, Temesvár (Ro), Vajdaság (Yu), Soproni, Kőszegi, Szombathelyi, Körmendi, Lenti kistérség (Hu) Érsekújvári és a kelet-szlovákiai járások Kassa kivételével (Sk), Baranya háromszög és a Dráva menti területek (CRO), Őriszentpéteri, Kapuvári, Csornai, Encsi, Szikszói kistérség (Hu) Forrás: Saját szerkesztés.
