Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)

Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői

A határtérség térszerkezeti jellemzői

23

2. Ábra. A határ menti NUTS3 területi egységek fejlettségi szintje, változása a Kárpát-medencében a 2001 és 2004 GDP/fő adatok alapján

GDP 2004 USD®

■ 10 000-23 300 (4) M 9 000- 10 000 (3) É 8 000 - 9 000 (1) it 7 000- 8 000 (2) g 6 000- 7 000 (4) “ 5 000 - 6 000 (8) ; } 3000- 5 000 (10) 1 400 - 3 000 (3)

GDP/iö változás GDP különbség mértéke 2001 -2004 % szorzó

»2.03-3,16 (6) >1,87 - 2,03 (4) >1,52 - 1,87 (7) >1,32- 1,52 (6) •1,22 - 1,32 (6) -1,03- 1,22 (6)

Forrás: Eurostat és nemzeti statisztikai hivatalok (VA, SRB, CRO) adatai alapján saját számítások és szerkesztés.

Észak-Burgenland rendelkezik, majd az értékek fokozatosan mindig alacsonyabbak Közép-, illetve Dél-Burgenland, majd a Pomuije régió esetében. Hasonló csökkenés mutatható ki a magyar oldalon is.

Amennyiben megyei szint alatt, a kistérségek fejlettségét vizsgáljuk Magyarország esetében, akkor látható, hogy a megyéken belüli térszerkezet és a határok viszonya eltérő a fejlett és a kevésbé fejlett megyékben. Az északnyugati országrészben, Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megyékben a határ menti kistérségek dinamikusan fejlődő besorolást kaptak. Az első két megyében ez mondhatni természetes, hiszen a két megyeszékhely és egy megyei jogú város (Sopron) a határ szomszédságában helyezkedik el. De további határ menti kistérségek is a „fejlett” kategóriába kerültek. Komárom-Esztergom megye esetében annál feltűnőbb, hogy a megyeszékhely kistérsége mellett a Duna menti, tehát államhatár menti kistérségek közül valamennyi ezt a legmagasabb szintű besorolást érte el. A többi határszakasz esetében azonban a kistérségek közepes vagy annál rosszabb értékeket mutatnak. Különösen rossz a helyzet a keleti megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés), ahol a határ menti kistérségek leszakadó helyzetben vannak, s megyén belül is sokszor a leggyengébb eredményeket érik el.

A rendszerváltás után felértékelődtek a nyugati határtérségek és városok. így kialakult egy érdekes lépcsőzetesség kelet és délkelet irányába: periférikus határ menti területek érintkeznek náluknál jóval szegényebb, de a saját országukban fejlettnek számító, s dinamikusan növekedő területekkel. Érdekes je-