Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Hardi Tamás: A határtérség térkszerkezeti jellemzői
22 Hardi Tamás telével jellemző volt a kapcsolatok ilyen szintje.- Az integrált határtérségek (a határrégió) akkor jöhet létre, ha a stabilitás erős és permanens. A két ország gazdasága funkcionálisan összeolvad, s az emberek és javak áramlása a határon keresztül már nem korlátozott. A két ország egyetlen társadalmi rendszerként fogható fel. A kapcsolatok ilyen magas szintje még nem alakult ki Magyarország és a szomszédos országok viszonylatában. A határtérségek térszerkezetére vonatkozó ismereteinket tehát két kontextusban is összefoglalhatjuk. Egyrészt vizsgálhatjuk az adott államok területi struktúrája szempontjából, így annak részeként elemezhetjük jellemzőiket, az adott államok centrumtérségeihez, fejlődési tengelyeihez, a nemzeti, nagytérségi városhálózathoz való viszonyát, amelyek együttesen végeredményben kialakítják a határtérséget, valamint elemezhetjük a határtérség belső strukturális jellemzőit, egységként kezelve a határ eltérő oldalain található területeket, s ezen belül írhatjuk körül az összetartozó elemeket. A határtérségek fejlettségi különbségei a Kárpát-medencében A határ menti területek fejlettségbeli különbségeit NUTS3 szinten vizsgáltuk a Kárpátmedencében.2 Ehhez a legegyszerűbb, s többé-kevésbé egységesen beszerezhető valutaárfolyamon mért, egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) összevetését végeztük el.3 Megvizsgáltuk mértékét, a szomszédos határtérségek közötti különbségét, valamint változását 2001 és 2004 között (2. ábra). Bár adataink statisztikai értelemben összevethetők, még fenntartásokkal kell kezelnünk őket, így nem nélkülözhetik a magyarázatokat sem. A vizsgált területi egységek ugyanis eltérő nagyságúak, eltérő a határhoz viszonyított helyzetük, alakjuk. Horvátországban, pl. a vizsgált megyék lényegesen kisebb méretűek, mint a szomszédos magyar megyék, ráadásul a határ mentén elnyúlva perifériákat ölelnek fel. Nagyszombat kerület elnyúló alakja okán tartalmazza a magyar határtól távoli Nagyszombat adatait is, ami lényegesen megemeli a kerület kibocsátását. Reálisabb képet adnának a kistérségi/községi szintű értékelések, de öszszehasonlítható adatokat ezekre a szintekre beszerezni nem lehet. így maradtunk a legkisebb területi egységeknél, amelyekre még GDP adat beszerezhető, a NUTS 3 területeknél. A Kárpát-medence határtérségeiben, bővebben az egész medencében a fejlettségi lejtők hasonló irányokat mutatnak. Az északnyugati, nagyvárosok (Bécs, Pozsony, Budapest) által határolt, de Bécs központú terület dominanciája feltűnő, onnan kiindulva tapasztalhatjuk a kelet és dél felé mutató lejtőket. A fejlettségi lejtő aljára északkeleten, Kárpátalján és délkeleten, a vajdasági Eszak-Bánátban bukkanunk. A vizsgált területen belül a legszegényebb (Kárpátalja) és a leggazdagabb (Eszak-Burgenland) terület között több mint tizenötszörös a mért különbség. Az egymással érintkező, határos térségek esetében a GDP- vel mért fejlettségi szintek között nagy (akár háromszoros) különbségeket is találunk, míg máshol egymáshoz hasonló szintű területek találkoznak. A határ mindkét oldalán hasonló szintű fejlettséggel inkább a szegényebb területek esetében találkozhatunk. így megállapíthatjuk, hogy a fejlettségi szintet nem minden esetben szakítja meg az államhatár jelenléte. Az említett, Bécs központú fejlődési pólustól távolodva csökken a fejlettségi szint. Bár az osztásközök választása miatt ábránk ezt nem mutatja, de Pozsonytól Szlovéniáig érvényesül egy észak-dél lejtő a határ valamennyi oldalán. A legmagasabb GDP-vel 2 A legtöbb országra az Eurostat adatait használtuk. 3 Ukrajna (Kárpátalja), valamint Szerbia (a három, határ menti területi egység) esetében az értékeket becsültük, más adatforrások (nemzeti, tartományi statisztikai hivatalok) adatait felhasználva. így a pontos értékekért nem vállalhatunk felelősséget, de összehasonlítás, viszonyítás céljára megfelelnek az adatok.
