Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
188 Grosz András—Lelkes Gábor tésével közel háromszáz alkalmazottjuktól váltak meg. Az elektronikai iparban a termelést befejezők közt kiemelendő a Pöstyént közel egy évtized után elhagyó amerikai ON Semiconductor elektronikai alkatrészgyártó vállalat (szlovákiai fő profilja a chipgyártás volt), amelynek következtében 400 munkavállaló került az utcára, vagy a szintén Pöstyént elhagyó és ugyancsak amerikai Kimberley- Clark vegyipari óriás, amelynek távozása 900 munkahely felszámolását hozta magával. A válság hatására Magyarországon is nagyon komoly termeléscsökkentés és azzal járó munkaerő elbocsátás jellemezte az autóipart és az ahhoz beszállítóként csatlakozó iparágakat (a teljes vertikumban fél év alatt több mint 10 ezer munkahely szűnt meg), az elektronikai ipart, de a fogyasztás csökkenése miatt egyre inkább a hagyományos ágazatok is a válság áldozataivá válnak. A térséget is érintő legjelentősebb elbocsátások a határ menti kapcsolatokra is hatással voltak, hiszen sok esetben éppen a határon túli szlovák állampolgárok kerültek leépítésre. A gazdasági válság Szlovákia déli régióit különösen kedvezőtlenül érintette, ugyanis az egyébként is az ország legelmaradottabb régiói közé tartozó szlovák-magyar határmente elvesztett több jelentős foglalkoztatót (pl. a kenyheci ipari park), számos foglalkoztató jelentős létszámleépítés kíséretében csökkentette termelését (pl. a járműipari beszállítók Somorján, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren, Gútán, Rimaszombatban, a US Steel acélművek Kassán, a Tauris húskombinát Rimaszombatban, az LCD-monitorok számára alkatrészeket gyártó indonéz-koreai Nuritech SK Ogyallán), illetve az elmaradottságot mérsékelendően tervezett számos ipari és infrastrukturális beruházás megvalósulása kérdésessé vált (pl. a Losonc közeli rappi aquapark létrehozása, a tornaijai fürdő bővítése, a rozsnyói ipari park fejlesztése). A gazdasági válság nagyon erős dél-szlovákiai munkaerőpiaci vetülettel bír a szlovák-magyar határ magyarországi oldalán található ipari termelésben végbement változások következtében is. A válság miatt fél év leforgása alatt közel 20%-al visszaesett a Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok száma (2009 májusának végén csak mintegy 15 ezer szlovákiai munkavállaló dolgozott Magyarországon), a legjelentősebb elbocsátásokhoz a Komárom-Vác tengely mentén található ipari üzemekben került sor (főleg az alacsonyabb képesítésű munkavállalók vesztették el a magyarországi állásaikat). A legkomolyabb leépítések néhány példája: a már több mint másfél évtizedes múltú Suzuki Esztergomban 1500-zal csökkentette munkavállalóinak számát, jelentős létszámleépítés volt a komáromi Nokiában, de főként a Nokiához kapcsolódó beszállító vállalkozások területén (pl. Foxconn: 1650 fő, Perlos 1300 fő). A gazdasági válság természetesen a munkanélküliségi adatokban is egyre inkább megmutatkozik mindkét országban. A gyárkapuk bezárása, továbbá a termelés csökkentése jelentős számú munkaerő elbocsátásához vezetett 2008 őszétől. Szlovákiában a 2008. őszi 220 ezer fő regisztrált munkanélküli száma 2009 végére várhatóan mintegy 100 ezer fővel emelkedik. Magyarországon hasonlóan az elmúlt egy évben 70 ezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma, és 2009 tavaszára meghaladta a 400 ezer főt. Szlovákiában ezzel a munkanélküliségi ráta emelkedése már 10% feletti értékhez vezetett, míg Magyarországon is az első negyedévben már megközelítette a 10%-ot (9,7%). A gazdasági válság hatása valamint a munkanélküliség regionális megközelítésben jelentős eltéréseket mutat az egész határtérségben. Szlovákiában a fővárosban és környékén mindössze 3% körüli a mutató mértéke, míg Közép-Szlovákia déli régióiban és Kelet- Szlovákiában a regisztrált munkanélküliek aránya meghaladja a 30%-ot is. A hatalmas regionális különbségek a munkanélküliségi rátát illetően nem új keletűek, az okok az infrastrukturális fejlesztések elmaradásában, az etnikai térkép alapján megvalósuló kormány
