Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai 189 zati beruházásokban, a munkaerő alacsony mobilitásában és képzettségében keresendők. Magyarországon is hasonló a helyzet, a fővárosban 2009 márciusában 4,1%, míg Pest megyében 6,1% volt a munkanélküliségi ráta, szemben az Észak-magyarországi régióra jellemző 21,4%-kal. Jellemző, hogy a határtérség magyar oldalának keleti részén a legkisebb körzeti mutató is 11 %-os (Hatvan), míg a legmagasabb meghaladja az 50%-ot (Gönc). Ugyanakkor a határtérség magyar oldala munkaerőpiaci folyamatainak sajátossága, hogy a gyárbezárások és a leépítések különösen nagy hangsúllyal érintik a térség fejlettebb nyugati részét, elsősorban Komárom- Esztergom megyét, ahol szintén jelentős mértékű a munkanélküliség növekedése. A globális gazdasági válság negatív hatásait követően ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a kelet-közép-európai országok bizonyos mértékben annak kedvezményezettjeivé is válhatnak, ha sikerül saját makrogazdaságukat stabilizálni és a bővülés ismételt beindulásával a térségbe vonzani azokat a termelési kapacitásbővítést szolgáló beruházásokat, amelyek a mostani nyugat-európai leépítéseket lesznek majd hivatottak kiváltani. így mindenképpen fontos a versenyképes üzleti környezet biztosítása, mely téren ugyanakkor Szlovákia, azon belül is a Magyarországgal nem határos térségei, azaz elsősorban az észak-nyugati területei kedvezőbb helyzetben vannak, mint akár a dél-szlovákiai vagy keletszlovákiai kerületek, vagy akár Magyarország. Ez a folyamat már most tetten érhető abban, ahogyan például a szlovákiai autógyárak reagálnak a válságra, és egyértelműen a termékoffenzívára és a további fejlesztésekre összpontosítanak (új modell Pozsonyba telepítése a Volkswagennél, kapacitásbővítés a nagyszombati Peugeot-Citroen gyárban a nyugat-európai roncsprémium programok hatására, vagy új modellek a zsolnai Kia gyárban). Összefoglalásként elmondható, hogy mind Magyarország, mind pedig Szlovákia a közép-európai államok többségéhez hasonlóan egyébként a válság legsúlyosabb szakaszán talán 2008 őszétől 2009 nyaráig túljut. A gazdasági válság vége azonban nagy valószínűséggel csak 2010 második felében várható. A válságból való kilábalás azonban természetesen mindkét ország, így ebből következően a teljes határtérség szempontjából az USA és Nyugat-Európa gazdaságának talpra állásától függ, ezen exportpiacok újbóli megerősödése lesz képes tartós növekedést beindítani a térség gazdaságaiban is. A gazdaság talpraállása fokozatos és lassú folyamat lesz még Szlovákiában, ahol azonban már várhatóan 2010-től ismét növekedhet az egy főre jutó GDP, Magyarországon ugyanakkor a meglévő sajátos makrogazdasági problémák miatt a recesszió várhatón még tovább fog tartani. Azonban a jobb gazdasági makroszámok Szlovákiában sem jelentik azt, hogy a lakosság azonnal érezni kezdi majd saját életminőségén a javulást, míg Magyarországon még középtávon is inkább az életszínvonal csökkenésére lehet számítani. GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ÉS LEHETŐSÉGEK Kutatásunk arra is kiterjedt, hogy a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok alakulásában voltak-e olyan mérföldkövek, amelyek jelentősebb változásokat okoztak a határtérség integrálódásában. A két ország határtérségének fejlődése folyamatos, töretlen, jelentősebb változást csak az európai unióhoz történő csatlakozás eredményezett. A két állam egyidejűleg lett tag, így ettől fogva a szomszédos országok állampolgárai korlátozás nélkül, szabadon űzhettek vállalkozási tevékenységet, illetve ami talán rövid- és középtávon még fontosabb volt, azonnal megnyitották egymás előtt munkaerőpiacaikat. Az EU-tagság tehát kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a szomszédos ország előnyeit maximálisan ki lehessen használni. Igaz, 2004 óta nincs vám, közvetlenebbé vált a kereskedés, ami könnyebbséget jelent a kereskedelemben, azonban egy
