Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai 187 nyok, az orvostudományok, a gyógyászat, a genetika, a környezetvédelem, az újrahasznosítás, az alternatív energiák. A kutatás és technológiafejlesztés terén a legkomolyabb probléma, hogy a tudományos kutatás hatékonysága rendkívül alacsony. A komoly, magas szintű szakmai munkát végző kutatási központokkal nem rendelkező térségek hátrányos helyzetben vannak, és kevésbé vonzóak a befektetések számára. A határ menti térség területének döntő többségében az ilyen intézmények száma rendkívül alacsony, különösen a keleti régiókban. A meglévő kutatóközpontok közötti együttműködési kapcsolatok korlátozottak nemzeti szinten is, de különösen szerény a határon átnyúló K+F együttműködések száma. A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A HATÁRTÉRSÉGRE A gazdasági világválság jelentősen lefékezte a szlovák gazdaság fél évtizednyi szárnyalását (2008-ban 6,4%-os, 2007-ben 10,4%-os ütemben bővült a szlovák gazdaság - amelyben az autóipari beruházások meghatározó szerepet játszottak), 2009-ben az ország gazdasága várhatóan 4-5%-al visszaesik. A szlovák gazdasággal szemben Magyarországon a pénzügyi és gazdasági válság pedig nem egy szárnyaló, erős gazdaságot, hanem egy egyébként is több sebből vérző, évek óta alig néhány százalékkal bővülő, inkább stagnáló (2008- ban a növekedés mértéke mindössze 0,5% volt) gazdaságot talált. Ennek eredményeként Magyarországon a visszaesés mértéke 2009- ben minden valószínűség szerint még a szlovákiai 4-5 százalékot is meghaladja, a legfrissebb elemzések 7% körüli csökkenést irányoznak elő, de a 2009-2010-et jelentő két év akár 10-12%-os csökkenést is hozhat. A gazdaság ilyen nagymértékű visszaesése mögött egyértelműen mindkét országban az ipari termékek iránti külföldi kereslet csökkenése áll. Különösen Szlovákiában meghatározó a globális válság által talán a pénzügyi szektor mellett leginkább érintett autóipar, mely a teljes szlovákiai kivitel negyedét adja, és a beszállítókkal együtt mintegy 80 ezer embernek adott munkát 2008-ban. Magyarországon ugyancsak rendkívül komoly az autóipari export részesedése, ha nem is éri el a szlovák szintet. A szlovák ipari termékek iránti kereslet csökkenése mellett a kedvezőtlen gazdasági folyamatokhoz hozzájárult az év elejei orosz gázimport leállítása is az orosz-ukrán gázvita következtében, amely miatt több száz szlovákiai cégnél csökkent vagy leállt a termelés két hétre. Az orosz gáz hiánya Szlovákiát sújtotta leginkább az európai államok közül - az ipari termelés kiesése a gázszállítás leállása következtében a 2009. évi bruttó hazai össztermék 1-1,5%-os csökkenését okozza éves szinten. Magyarországon a gazdasági folyamatokra a komoly stratégiai gáztározóknak köszönhetően a gázválság nem gyakorolt ilyen negatív hatást. Szlovákia egyoldalú energiafüggőségének megszüntetése végett a szlovák kormány 2009 tavaszán kezdeményezte az ország energetikai sebezhetőségének csökkentését Szlovákia és Magyarország földgázvezetékeinek és áramelosztó hálózatainak összeköttetésével. A világválság hatására számos cég döntött a Szlovákiában vagy Magyarországon működő telephelyének felszámolása, más, alacsonyabb bérköltségű országba történő telepítése mellett. A „tátrai tigrisnek“ és a „pannon pumának” búcsút intő vállalatok főleg az autóiparhoz és az elektronikai iparhoz kötődtek, s elsősorban a még alacsonyabb bérszint végett intettek búcsút az országnak, illetve néhány telephelyet a drasztikus keresletvisszaesés miatt zártak be. Szlovákiában az autóipari termelést beszüntető vállalatok közt kiemelendő az autóalkatrészt gyártó amerikai Molex, mely az ország minta ipari parkjának számító Kassa közeli Kenyhecről távozott ezer állást szüntetve meg; továbbá a verebélyi ipari parkot elhagyó s kábelkötegeket gyártó belgiumi Connect Systems, ahol a termelés megszűnte
