Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)

Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai

184

Grosz András-Lelkes Gábor

1. Táblázat. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása a határtérségben (2007) (%)

Terület

mezőgazdaság

ipar

építőipar

szolgáltatások

Győr-Moson-Sopron megye

3,4

31,8

5,4

59,4

Komárom-Esztergom megye

2,9

44,3

5,8

47,0

Budapest

0,3

12,9

5,2

81,6

Pest megye

2,3

26,9

8,3

62,6

Nógrád megye

2,7

29,5

5,9

61,9

Heves megye

3,6

33,3

6,0

57,1

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

3,3

26,6

6,6

63,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

3,8

25,2

6,0

65,0

Magyar oldal összesen

1,7

21,6

6,0

70,8

Pozsonyi kerület

1,0

14,8

5,8

78,5

Nagyszombati kerület

5,6

31,9

9,6

52,9

Nyitrai kerület

6,6

30,3

7,1

56,0

Besztercebányai kerület

6,8

24,8

6,0

62,4

Kassai kerület

4,0

24,8

5,8

65,4

Szlovák oldal összesen

4,3

23,9

6,7

65,1

Teljes határszakasz

2,8

22,6

6,3

68,4

Forrás: KSH és SZSH alapján saját szerkesztés.

határtérség nyugati részének magyar oldalán (Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és temiészetesen a főváros körüli Pest megye), míg Pozsony kivételével a szlovák oldalon a többi kerületben sem éri el e mutató a 100-as értéket. Még a nyugati kerültekben is csak 84-96 regisztrált vállalkozás jut 1000 lakosra.

Nemcsak a nyugati határszakaszra, hanem a teljes hosszra elmondható, hogy a magyar oldalon jóval meghaladja a vállalkozások száma (mind abszolút értékben, mind a lakosság nagyságához viszonyítva) a szlovák oldali hasonló mutatókat. Ugyanakkor az elmúlt 6-7 év tendenciáira jellemező, hogy a szlovák kerületekben sokkal dinamikusabban nőtt a vállalkozások száma. Míg a magyar oldalon átlagosan 12%-os volt ez a növekedés, addig Szlovákia Magyarországgal szomszédos kerületeiben meghaladta a 30%-ot is (különösen a Nagyszombati kerületben, ahol 38%-os volt a bővülés). A szlovák oldalon kelet felé haladva fokozatosan csökken a vállalkozások számának fajlagos mutatója, mely a Kassai kerületben a legalacsonyabb, már a 70-et sem éri el. Magyar oldalon nem ennyire egyértelmű a nyugat-kelet lejtő, de a keleti megyék mindegyikében 100 alatti ez az érték, Heves és

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye relatív kedvezőbb helyzetben van, míg Nógrád és Borsod- Abaúj-Zemplén megyékben a legalacsonyabb e mutató.

Amennyiben a külföldi működötökével rendelkező vállalkozások területi megoszlását vesszük górcső alá, újabb bizonyítékot kapunk a területi különbségek és a külföldi tőkebefektetések közötti pozitív kapcsolatra. Jól látszik a következő táblázat adataiban is, hogy a teljes határtérséget tekintve a külföldi tőkével rendelkező vállalkozások több mint kétharmada a két fővárosban koncentrálódik, és még sokkal magasabb ez az érték, ha a tágabb agglomerációjukat is ide számítanánk. Amennyiben Pest megyét és a Nagyszombati kerületet is hozzávesszük, úgy meghaladja a 80%-ot is.

A két ország között teljesen eltérő makropálya a külföldi vállalkozások számának alakulásában is tetten érhető. Míg 2000 óta Magyarországon szinte már csak a Középmagyarországi régióban, illetve az azzal szomszédos Komárom-Esztergom megyében tudott bővülni a számuk (Győr-Moson-Sopron megyében stagnált a számuk), addig a határ keleti részének magyar oldalán egyértelműen csökkent. Ezzel szemben a szlovák oldalon,