Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai 185 2. Táblázat. A vállalkozások számának alakulása Terület 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma, db Külföldi tőkével rendelkező vállalkozások száma, db 2000*2007 2000*2006 Győr-Moson-Sopron megye 104,6 118,1 1 169 1 159 Komárom-Esztergom megye 93,2 106,9 463 620 Budapest 188,7 209,6 13 453 15 389 Pest megye 102,4 117,8 1 903 2 196 Nógrád megye 66,8 76,4 154 112 Heves megye 78,6 96,3 277 223 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 68,0 77,6 369 322 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 71,2 89,8 653 374 Magyar oldal összesen 120,1 134,6 18 441 20 395 Pozsonyi kerület 124,3 156,1 3 079 5 998 Nagyszombati kerület 69,1 95,7 513 1 246 Nyitrai kerület 63,1 84,2 458 1 243 Besztercebányai kerület 59,3 80,9 345 602 Kassai kerület 54,7 69,3 528 805 Szlovák oldal összesen 72,5 95,3 4 923 9 894 Teljes határszakasz-119,8-30 289 * A magyar adatok 2000., a szlovák adatok 2001. évre vonatkoznak Forrás: KSH és SZSH alapján saját szerkesztés. bár szintén komoly különbségek tapasztalhatóak a nyugati és a keleti kerületek között, de valamennyi térségben igen erőteljes mértékben növekedett a külföldi tőkével rendelkező vállalkozások száma. Az üzleti infrastruktúrára jellemző (ipari telephelyek, ipari parkok, üzleti inkubátorszolgáltatások, logisztikai központok elhelyezkedése, fejlettsége), hogy elsősorban a két fővárosban és agglomerációjukban, valamint a Pozsony-Budapest tengely mentén, annak is inkább a magyar oldalán, tehát az Eszak-Dunántúlon épült ki a rendszerváltás óta többékevésbé megfelelően. Ezzel szemben a határtérség gazdasági erőközpontoktól távolabb elhelyezkedő területei sok esetben csak nehézkesen megközelíthetőek, illetve az üzleti infrastruktúra és az üzleti környezet fejlettsége nem biztosítja az ide települők számára a gazdasági vérkeringésbe történő hatékony bekapcsolódást. Természetesen a hard üzleti infrastruktúrákon kívül a vállalkozások, különösen a többségüket képviselő kis- és középvállalkozások versenyképessége szempontjából fontosak a meglévő és elérhető üzleti szolgáltatások is. Elsősorban a magyar oldalon tapasztalható, hogy komolyabb problémát jelent az időpazarló, a bürokratikus adminisztráció, a magasabb adminisztrációs terhek és adók, de mindkét oldalon problémát jelent az üzleti kommunikációs csatornák hiánya, valamint az együttműködési kapcsolatokhoz nélkülözhetetlen bizalmi viszony és a kölcsönös bizalmon alapuló üzleti kultúra alulfej lettsége. A korábbiakban már említettük, hogy a magyar-szlovák határ térség gazdaságát elsősorban a feldolgozóiparban működő vállalkozások dominanciája jellemzi, míg nemzetközi összehasonlításban viszonylag szerényebb a szolgáltató szektor foglalkoztatásban betöltött szerepe. A csúcstechnológiát képviselő vállalkozások, valamint a tudás intenzív szolgáltatások területén működő cégek egyértelműen a térség nyugati, illetve fővárosi régióiban koncentrálódnak. Igen komoly felsőoktatási, valamint tudományos-kutatási potenciállal természetesen Budapest és Pozsony rendelkezik - ezen két város tekinthető a legnagyobb kutatási és technológiafejlesztési központnak a határ menti térségben.
