Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
182 Grosz András—Lelkes Gábor klaszteresedés és az együttműködés szorosan kapcsolódik az érintett térségek hagyományos iparágaihoz, másfelől egyre markánsabban jelentkezik az igény a külföldi működőtőke által dominált új szektorok fejlesztése terén. így a következő ágazatok szinte mindegyike terén megindult már valamiféle kezdeményezés ez irányba: autóipar, elektronika, információs és kommunikációs technológiák, turizmus, faipar és bútoripar, logisztika, építőipar, vegyipar, környezeti technológiák. Magyarországon a legjelentősebb ágazat a határ menti térségben egyértelműen az országos viszonylatban is domináns gépipar, különösen a jármű és járműalkatrész gyártás, de az elektronikai ipari is, mely bár korábban elsősorban az ország északnyugati térségére koncentrált, ma már tulajdonképpen az Ml és M3 autópályák mentén végig megtalálható Győr térségétől egészen Miskolcig. Emellett igen jelentős a vegyipar és az olajhoz kapcsolódó iparágak, melyek elsősorban már a keleti határ térségben találhatóak meg. A határtérség középső és keleti részén (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét nem számítva) évtizedeken keresztül meghatározó szerepe volt a hagyományos nehézipari ágazatoknak (vaskohászat, acélgyártás és egyéb fémmegmunkálás), valamint az energetikai szektornak, azonban a rendszerváltást követően részben, de nem csak annak hatására ezen iparágak többsége komoly válságba került, és elveszítette térségalakító funkcióját, nagymértékben hozzájárulva a területi különbségek megnövekedéséhez. A keleti térségben mindenképpen meg kell még említeni a textilipart, mely egyre veszít versenyképességéből, valamint a mezőgazdasági tevékenységre épülő élelmiszeripart. Szlovákiában szintén a gépgyártás számít a legfontosabb iparágnak, mely különösen a Pozsonyi kerületben koncentrálódik, de a tágabb fémipar megtalálható a Besztercebányai és a Kassai kerületben is. Emellett ki kell még emelni a vegyipari termékeket (Pozsonyi és Nyitrai kerület), a textilipart (Nagyszombati, Nyitrai és Kassai kerület) valamint a gáz és olajipart, illetve az élelmiszeripart és a faipart, melyek a fővároson kívül az egész határ térségre jellemzőek. Különösen fontos szektor az egész határmenti régióban a turizmus, mely számos népszerű vonzerővel rendelkezik. A természeti értékek széleskörű lehetőségeket rejtenek magukban. A természeti környezet fontos turisztikai vonzerő, így a Duna mentén mindkét országban, vagy a Tiszán Magyarországon, de rengeteg turisztikai potenciál található mindkét oldalon a hegyekben is. A természeti értékek mellett a másik fontos bázisa a turizmusnak a kulturális örökség emlékei. A legnépszerűbb városok Magyarországon Sopron, Pannonhalma, Győr, Esztergom, Visegrád, Szentendre, Budapest, Vác, Eger, Miskolc, Sárospatak stb., míg Szlovákiában Pozsony, Nagyszombat, Komárom, Nyitra, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Zólyom, Rozsnyó és Kassa. Fontos turisztikai attrakciót jelent a meglévő termálbázis és az arra épülő termálturizmus és gyógyászat (pl. Győr, Dunaszerdahely, Budapest, Eger, Mezőkövesd, Miskolc), vagy inkább a magyar oldalon a tradicionális borvidékek (Sopron, Eger, Tokaj stb.). Mindazonáltal a határ menti térségben a határ menti turizmus a két ország között egyelőre még kevésbé jelentős, inkább a külföldiek, valamint a belföldi turizmus jellemzőbb. Mindkét oldalon elmondható, hogy a turizmus fejlődésének egyik leginkább hátráltató tényezője, hogy nincsenek igazán turisztikai termékek, a meglévő turisztikai vonzerők nincsenek egy-egy programra felfűzve, különösen a határon átnyúló, de egymáshoz közel lévő attrakciók esetében. Hiányzik az együttműködés a különböző szereplők között nemzeti szinten is, de még inkább a határ térség két oldalának különböző aktorai (vállalkozási szolgáltatást kínálók, turizmusfejlesztési hivatalok, szervezetek, helyi önkormányzatok) között.
