Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai 177 lesztésekre és természetesen a mindenki által ismert és sokat hivatkozott speciális adórendszer kínálta kedvező' lehetőségekre helyezik a hangsúlyt. Szlovákiában 2004. január elsejével bevezették az egykulcsos adórendszert, ami azt jelenti, hogy minden adó - többek között a társasági adó mértéke is - egységesen 19%. A politikai szereplők e döntésével nemcsak a szlovák gazdasági környezet vált sokkal versenyképesebbé, hanem a feketegazdaságot visszaszorító hatása is jelentősnek bizonyul. Magyarországon a társasági adó mértéke általános esetben igaz kevesebb, 16%, viszont a rendszert meglehetősen bonyolítják a különböző mértékű kedvezmények és plusz adóterhek. A két állam teljes mértékben eltérő adórendszere az országok közötti gazdasági mozgásokat jelentős mértékben felerősítheti. Az áfa 1988-as bevezetése óta évről-évre csak bonyolultabb lett a magyar adórendszer. Az adózás módja rendkívül komplikált, átláthatatlan és sokszor káosz uralkodik a rendszerben. A magyarországi gazdasági környezet vállalkozási szinten vonzóvá tételéhez adóegyszerűsítés kellene, melyre a legalkalmasabb eszköz a szlovák egykulcsos rendszerhez hasonló rendszer bevezetése lenne. Az adóreformhoz viszont megtörhetetlen politikai akaratra lenne szükség. Szlovákia kormánya mindezt megvalósította, mely által vonzó és befektetőbarát lett az ország, s ennek előnyeit napjainkban is élvezi a lakosság. Egyes vélemények szerint, mint arról már korábban szó volt, a két ország között egy 5-10 éves fáziseltolódás jelentkezik, és Szlovákiára még sokkal inkább az alacsonyabb hozzáadott értékű termelés a jellemző. A Szlovákiába érkező nagy külföldi befektetői boomnak pedig nem az alacsony, egykulcsos adórendszer az első számú hajtóereje, hanem az alacsony költségtényezők. Összességében a gazdasági környezet tekintetében jelenleg Magyarország mindenképpen hátrányosabb helyzetben van Szlovákiához képest. TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A HATÁRTÉRSÉGBEN Akár a magyarországi vagy a szlovákiai, akár pedig a közös határtérséget vizsgáljuk, a gazdasági szerkezetváltás lefolyásában és a gazdasági-társadalmi fejlettség terén igen komoly területi különbségeknek lehetünk tanúi. Magyarországon egyértelműen a főváros, Budapest és agglomerációja a rendszerváltást követő időszak legnagyobb nyertese, illetve a Közép-magyarországi régió mellett az ország nyugati határ menti térsége, valamint az észak-dunántúli térség (a Bécs—Budapest közötti közlekedési tengely mentén) (Rechnitzer-Smahó 2006). E térségek voltak a külföldi működőtőke letelepedésének elsőszámú célpontjai, és itt zajlott le a leggyorsabban a gazdasági szerkezetváltás. A magyar oldalon megjelent külföldi beruházások több mint 35%-a Budapestre és Pest megyébe érkezett. Ezzel szemben a magyarországi fejlődési dinamika az ország többi területén (Eszakkelet- Magyarország, Dél-Magyarország) sokkal korlátozottabban volt csak érzékelhető, bár az elmúlt években már tapasztalható a keleti autópályák továbbépítésének kedvező hatása. De mindenképpen kiemelendő, hogy ha a szlovák-magyar határ menti térséget nézzük, akkor a magyar oldalon Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, valamint Budapest az ország legfejlettebb, legdinamikusabb és legversenyképesebb térségei. Az Ipolytól keletre Nógrád és Borsod-Abaúj- Zemplén megyék gazdasága, mely korábban a tradicionális nehézipar kiemelkedő központjainak adott helyett, nagyon sokáig az ipari válságtérségek jegyeit mutatta, és még csak most kezdenek el kilábalni ezekből a problémákból, de sok szempontból még ma is periférikus sajátosságúak. Az 1990-es rendszerváltás természetesen Szlovákiában is jelentős hatással volt a gazdasági szerkezetváltásra és ezáltal Dél-Szlovákia gazdasági folyamatainak formálására. A gazdasági ágak közötti átrendeződésnek kö
