Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
178 Grosz András-Lelkes Gábor szönhetően a tercier szféra vált a legfontosabb ágazattá, melynek súlya a foglalkoztatásban 2000-re megközelítette a 60%-ot, miközben az ipar részesedése továbbra is 30% körül alakult (Balogh-Gulyás-Nagy 2004). Az 1990-es évek végétől országos szinten egyértelműen megfigyelhető gazdasági növekedés ellenére a dél-szlovák területekre inkább a gazdasági stagnálás a jellemző, mely igen határozott nyugat-kelet fejlettségi lejtővel párosul (Lelkes—Szalay 2004). A Szlovákiába érkező külföldi működőtőke a mai napig erőteljes területi koncentrációt mutat, melyben meghatározó Pozsony szerepe (Balogh-Gulyás-Nagy 2004). A határtérség szlovák oldalára érkezett külföldi működőtőke 60%-a található a Pozsonyi kerületben. A főváros mellett kiemelendő még Kassa és az ország nyugati területei (Nagyszombati, Trencséni és Zsolnai kerületek), melyek többek között ennek is köszönhetően jóval kedvezőbb társadalmi-gazdasági helyzetben vannak, mint a dél-szlovákiai medencében, és a kelet-szlovákiai térség, ahol egyértelműen a válság és a depresszió jelei mutatkoznak (Lelkes-Szalay 2004). Tehát a fejlett ipar betelepülése csak Nyugat-Szlovákiára jellemző, keleten továbbra is óriási a munkanélküliség és nagy a szegénység (Új csodafegyvere... 2008). A keleti országrészben a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, együttműködések gazdaságélénkítő szerepe is problematikus, hisz a határ másik oldalán éppolyan periférikus, vagy válsággal küzdő terület található. Dél-Szlovákia kedvezőtlen pozicióját mutatja, hogy a teljes ipari termeléshez mindössze 12,2%-kal járul hozzá, és járásait tekintve mindössze négy sorolható az erősen iparosodottak közé (egyikük sem határos közvetlenül Magyarországgal), míg a többi 13 csak gyengén iparosodott (Balogh-Gulyás—Nagy 2004). Tehát, ha a határ térséget vizsgáljuk, elmondható, hogy annak nyugati területein egyértelműen egyfajta kettősség tapasztalható: fejlett Pozsony, fejlett iparral rendelkező Eszak-Dunántúl és Budapest áll szemben a kevésbé prosperáló és inkább stagnáló délszlovákiai medencével (ennek következtében a munkaerőpiaci mozgások egyértelműen Szlovákia-Magyarország irányúak, bár az elmúlt 2 évben mértékük már fokozatosan csökken). Ezzel szemben a határtérség keleti felén sokkal kisebbek a különbségek a két oldal között, annak következtében, hogy a határ mindkét oldalának gazdasága kevésbé fejlett, a gazdasági szerkezetváltás még nem fejeződött be, és egyaránt tetten érhetők a periférikus elhelyezkedésből fakadó hátrányok. Irányát tekintve talán a nyugatival ellentétes, inkább a szlovák oldal felé történő mozgások válhatnak a közeljövőben erősebbé Kassa—Miskolc vonatkozásában, köszönhetően Kassa komoly regionális központi pozíciójának. Mindazonáltal megállapítható, hogy a határ menti térség viszonylag kis népességet és a határ menti kapcsolatok a gazdasági szereplők még kisebb csoportját érintik. A GAZDASÁG SZERKEZETE A HATÁRTÉRSÉGBEN A magyar-szlovák határ menti térség lehatárolása természetesen nagyon sokféleképpen történhetne meg. Nyílván a határ két oldalán a határszakasztól távolodva az egymásra ható folyamatok és kapcsolatok egyre gyengébbek. Annak érdekében, hogy a térség gazdasági szerkezete vizsgálhatóvá váljék, mindkét országban a NUTS 3-as szintű statisztikai területi egységeket vettük alapul, amelyek Magyarországon a megyéket, míg Szlovákiában a kerületeket jelentik. Ezzel tulajdonképpen a következőkben bemutatandó határszakasz megegyezik a 2007—2013 közötti időszakra vonatkozó magyar-szlovák határ menti együttműködési program által lefedett területtel (4. ábra). A következőkben a gazdasági szerkezet bemutatása során nagymértékben támaszkodunk is ezen programdokumentum kidolgozása során készült elemzések eredményeire.
