Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Grosz András - Lelkes Gábor: A magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatai
GROSZ ANDRAS-LELKES GABOR A MAGYAR-SZLOVÁK HATÁRTÉRSÉG GAZDASÁGI FOLYAMATAI BEVEZETÉS A tanulmány legfontosabb célja röviden bemutatni a magyar-szlovák határtérség gazdasági folyamatainak alakulását a rendszerváltás óta eltelt közel két évtizedben. A közös határszakasz, tudjuk, valamikor nem létezett, a jellemző gazdasági erőterek így gond nélkül nyúltak át a mai határon. Természetszerűleg Csehszlovákia megalakulásával és az új független államalakulat megjelenésével, valamint annak magyarellenes politikája miatt a két világháború között ezek a korábbi gazdasági kapcsolatok nagyrészt megszakadtak, amely „kapcsolatnélküliség” a kommunista diktatúra évtizedeiben is fennmaradt. A rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás a két országban eltérő intenzitással és egy kis időeltolódással zajlott, aminek egyik természetes oka volt a korábbi Csehszlovákia felbomlása és Szlovákia függetlenné válása. Szlovákiában a nemzetállami keretek megteremtése, a politikai önmeghatározás a kilencvenes évek elején egyértelműen elvonta a figyelmet a gazdasági folyamatokról, míg Magyarország a külföldi működőtőke legkedveltebb célterületévé vált ezen időszakban a tágabb térségben. A gazdasági szerkezetváltás, azon belül is a külföldi működőtőke beáramlása ugyanakkor az egyes országokon belül is igen komoly, a korábbi területi egyenlőtlenségeknél is jelentősebb különbségekhez vezetett, amelyek természetszerűleg hatással voltak és vannak a határtérség gazdasági folyamatainak alakulására. Az elmúlt évtizedben, a két ország európai uniós csatlakozásával, majd a schengeni tagsággal tulajdonképpen elhárultak azok a kemény makroakadályok, amelyek egy újra egységes gazdasági térség, vagy legalábbis a közös határszakaszon több határon átnyúló gazdaságilag ezer szálon összekapcsolódó térség kialakulását hátráltatták. Ugyanakkor a két ország makrogazdasági pályája, az euró bevezetés időpontjában jelentkező különbség részben ezen folyamatok ellen hat, míg számos puha, emberi, mentális, kulturális tényező sem segíti a határgazdaság viszonylag gyors kialakulását. Jelen tanulmány célja tehát, hogy bemutassa a határtérség gazdasági folyamatait, annak irányait, összehasonlítsa a két országban zajló gazdasági szerkezetváltás területi vonatkozású hatásait, különös tekintettel a határtérség érintettségére, megtalálja a közös irányokat, illetve azokat az egymástól eltérő folyamatokat, amelyek jelenleg még egy közös határgazdaság ellen hatnak. Természetesen számos korábbi munka született már a térség gazdaságával kapcsolatban. Mindazonáltal a dél-szlovákiai térség gazdasági szerkezetének átalakulásával, integrálódásával és versenyképességével foglalkozó művek esetében a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok vagy egyáltalán nem jelennek meg, vagy csak nagyon korlátozottan (Lelkes 2003; 2008; Adóm 2004; 2005; Hováth 2004; Morvay 2004; Réti 2004a; 2004b; 2005). A hazai oldalon pedig inkább a határ menti térség egy-egy szakaszára koncentrálnak ezek a munkák (pl. A Kárpát-medence régió sorozatban megjelent eddigi monográfiák: Beluszky 2007, Rechnitzer 2007). A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok vizsgálata sok esetben nem a teljes határ
