Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Lampl Zsuzsanna - Hardi Tamás: Ingázó munkavállalás
138 Lamp! Zsuzsanna—Hardi Tamás 2. Ábra. A szomszédos országhoz való közelség inkább előnyökkel vagy inkább hátrányokkal jár az Ön és családja életében a munkalehetőség tekintetében? Forrás: Lakossági kérdőívek (2008). A munkaügyi kapcsolatok története A kölcsönös munkavállalás története a hetvenes évekre vezethető vissza, amikor már alkalmaztak Pozsonyban, Győrben, Komáromban és Nyergesújfalun a határ másik oldaláról érkezett munkavállalókat. A két állam, Csehszlovákia és Magyarország 1985-ben írt alá nemzetközi egyezményt a kölcsönös munkavállalásról „Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a magyar és a csehszlovák állampolgárok határ menti területeken történő kölcsönös foglalkoztatásáról” címmel, amelyet minisztertanácsi rendelettel hirdettek ki. Az egyezmény előírta, hogy évenként határozzák meg a következő évre szóló létszámkeretet. Ebben az időszakban jelentős volt mind a két irányba az ingázás. Mosonmagyaróvár térségével szemben Pozsony helyezkedik el, amely a nyolcvanas években a Csehszlovákián belüli Szlovák Szocialista Köztársaság székhelyeként jelentős gazdasági-ipari fejlődésen ment keresztül. így Mosonmagyaróvárról és a környékről számos munkavállaló járt át a pozsonyi üzemekbe, s a jelentős méretű építkezések is magyar segédlettel történtek (a Ligetfalu [Petržalka] városrész építésében, valamint a Duna-híd építésében vettek részt magyar - győri — vállalatok és szakemberek). Győrtől kezdődően viszont általában magyar oldalon jelentkezik a magasabb gazdasági fejlettség és a jelentősebb munkaerőigény. Győrben főleg a textiliparban helyezkedtek el a határ másik oldaláról érkezők. Arányait tekintve Komárom helyzete kiemelkedő. A kettős város tulajdonképpen egy egységnek tekinthető, melynek történelmi központja (maga a történelmi Komárom) az északi, szlovákiai parton helyezkedik el. A két várost voltaképpen csak a határ, illetve az államhatárt alkotó Duna választja el egymástól. Az egymásrautaltság megjelent a kölcsö-
