Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Reisinger Adrienn: Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok
Szlovák—magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok 107- amely felsőfokú alapképzésben folytatott legalább hároméves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja,- amely az első fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja, ha a külföldi képzés többfokozatú, és- amely alapján megállapítható a végzettségi szintek azonossága.” A paragrafus 2. pontja értelmében „hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető egyetemi végzettségi szintet tanúsító oklevélként a külföldi oklevél akkor ismerhető el, ha- a külföldi oklevél • egyetemi szintű alapképzésben folytatott tanulmányok befejezését tanúsítja, • főiskolai szintű végzettség megszerzése után kiegészítő egyetemi alapképzés befejezését tanúsítja, vagy- amennyiben a külföldi képzés többfokozatú, akkor az az első fokozatú egyetemi végzettség után a második fokozatú egyetemi végzettség megszerzését tanúsítja,- megállapítható a végzettségi szintek azonossága,- az oklevél vagy az oklevelek együttesen legalább négyéves időtartamú képzés befejezését tanúsítják, és- a külföldi oklevél tudományos (doktori) fokozat megszerzésére jogosít.” A MAGYAR ÉS SZLOVÁK OKTATÁSI RENDSZER RÖVID BEMUTATÁSA A magyar oktatási rendszer A magyar oktatási rendszer három szintből áll, melyek a következők: általános iskolai, középiskolai és felsőfokú képzés. Az alfejezet célja, hogy rövid áttekintést nyújtson a magyarországi oktatási rendszerről.1 Közoktatás Magyarországon a gyermekek 6. vagy 7. életévüket betöltve válnak tankötelezetté az iskolai érettségük alapján. A tankötelezettség 18 éves korig tart, a közoktatásban eltöltött 12 évet a diákok többféle felosztásban végezhetik. A hagyományos rendszer mellett, mely 8 + 4 éves, több középfokú intézmény - melyek elsősorban gimnáziumok - kínál 6 + 6 és 4 + 8 éves képzést is. Ennek megfelelően az általános iskolai képzés 8, 6 illetve 4 éves időszakot ölel fel. A képzés alapvetően két szakaszra bontható: alsó tagozat (1-4 osztály) és felső tagozat (5—8 osztály). Azok a diákok, akik a 4 + 8 osztályos gimnáziumi képzést választják, a felső tagozat éveit már a középfokú intézményben töltik, míg a 6 + 6 éves rendszerben a két éves felső tagozat után mehet a diák gimnáziumba. A középfokú oktatás keretében a következő intézményi formákban lehet továbbtanulni: gimnázium, szakközépiskola,1 2 szakiskola. „A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik.” (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 28. § (5)) A szakközépiskolai tanulmányok során a diákok az általános képzés mellett szakmai képzésben is részesülnek, és lehetőségük van az érettségi mellett szakmai vizsga letételére is. A szakiskolai képzés első évében (9. évfolyam) álta1 A fejezetben található adatok forrása: Közoktatási Statisztikai Adatok 2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest, www.okn.gov.hu Letöltve: 2008. április 20.; Oktatás-Statisztikai Évkönyv 2006/2007. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2007.; Statisztikai tájékoztató - Felsőoktatás 2005/2006. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 2006. 2 Gimnázium és szakközépiskola együtt középiskola. (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 20. § (1).
